Magyarország Ausztriával, Csehországgal, Németországgal és Szlovákiával közösen terjeszti fel a kékfestés hagyományát az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára - közölte a Kultúráért Felelõs Államtitkárság az MTI-vel.

A felterjesztés ünnepélyes aláírásán Magyarországot Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára képviselte hétfõn.         

A közlemény szerint a kékfestés magyarországi hagyományát 2015-ben vették fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A legkorábbi festõcéh 1208-ban Bécsben jött létre, hazánkban elõször 1608-ban Lõcse, Eperjes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg mûködését. A kékfestés a 18. század végétõl meghonosodó festõmesterség egyik speciális ágát, a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történõ textilfestést jelenti.     

A magyarországi kékfestés hagyományának képviselõi a magyarországi kékfestõmûhelyek, kutatók és kulturális intézmények. A 20. század elején mintegy 400 mûhely mûködött Magyarországon. A textilipar átalakulása, a gyárak megszaporodása a 20. század második felétõl a kis mûhelyek, manufaktúrák létét is bizonytalanná tette, így kevés mûhely tudott talpon maradni. Az 1970-es években számuk már a harmincat sem érte el.     

Mint írják, jelenleg Magyarországon nyolc berendezéssel együtt fellelhetõ mûhelybõl hat mûködik aktívan. A magyarországi kékfestés közösségét ezek a még meglévõ, családi alapon mûködõ kékfestõmûhelyek alkotják. Mivel oktatás híján a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása csak mûhelyekben lehetséges, a mesterség már csak e keretek között tud fennmaradni. A még létezõ mûhelyek sorsa a fiatal generáción múlik, de az elmúlt idõszak azt mutatja, hogy van érdeklõdés a szakma továbbfolytatására.     

A kékfestés hagyományának öt országgal közös elõterjesztését formai és szakmai értékelést követõen az UNESCO Kormányközi Bizottsága fogja tárgyalni 2018 novemberi ülésén - olvasható a közleményben, amely felidézi: a szellemi kulturális örökség megõrzésérõl szóló egyezményt 2003-ban fogadta el az UNESCO közgyûlése, és 2016 õszéig 172 állam csatlakozott hozzá.     

Az egyezmény célja az élõ közösségi gyakorlatok megõrzése, a kulturális sokszínûség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentõségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. A védõintézkedések részeként a részes állam a területén található szellemi kulturális örökség-elemeket azonosítja és nyilvántartja, így jött létre Magyarországon a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.     

Az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a részes államok nyújthatnak be fölterjesztést önállóan vagy más államokkal közösen, ez utóbbit abban az esetben, ha egy adott örökség-elem gyakorlata közös kulturális örökségként más-más területen is jellemzõ. Magyarország már a második alkalommal vesz részt közös felterjesztésben, hiszen a solymászat mint élõ emberi örökség 18 országgal közösen szerepel a reprezentatív listán 2012 óta.

MTI - Kanizsa