A helyesírási szabályzat elõzõ, 11., 1984. évi kiadása három évtizeden át szolgálta használóit. A regula azonban nem lehet örök, hiszen folyton változik maga a nyelv is, ezért az MTA tavaly õsszel részben megújított szabályzatot adott ki. De vajon követik-e a változásokat a helyesírás-ellenõrzõ programok, s vakon rábízhatjuk-e magunkat egy gépre?

Dr. Jaskó Szilárd, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának egyetemi docense szerint az élõ nyelvek sajátossága, hogy fejlõdnek, változnak, így a szavak írásmódja is módosul, amit a szoftverek csak idõvel tudnak követni.

–A fizetõs szoftverek viszonylag gyorsan követik a változásokat – mondta a szakember -, viszont ahhoz, hogy ezek „feléledjenek”, néhány szoftvernek a legújabb verziója, vagy legalábbis a helyesírásért felelõs könyvtárnak a frissítése szükséges. Ha ez nem valósul meg, akkor természetesen a régi szabályok szerint mûködik tovább. Én úgy tekintek a helyesírás-ellenõrzõre, mint egy segítségre, mert a végsõ döntést mindig az ember hozza meg. Saját tapasztalatom az, hogy ezek 99 százalékban jól mûködnek, viszont mindig vannak olyan szavak, szószerkezetek, amiket hibásnak jelöl, holott a magyar nyelv szabályai megengedik alkalmazásukat. Élõ nyelveknél teljesen természetes, hogy nem tudják tökéletesre „hozni”, de a szoftverfejlesztõ cégek is arra törekednek, hogy minél aktuálisabbak legyenek a programok.

Elfogadva a docens érvelését vagyis hogy a végsõ döntést az ember hozza meg, jön a következõ kérdés: vajon maga az ember alkalmas-e erre, ismerjük-e, megtanuljuk-e a szabályokat? Kivált az úgynevezett x, y és z generáció, amelynek tagjai egymás között leginkább a szlenget és a rövidítéseket használják a kibertérben.

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum Zsigmondy Vilmos Szakképzõ Iskolájának két magyartanára, Partiné Pataki Gabriella és Simon Mónika a fiatalok helyesírását összességében gyengének értékelte. Szerintük, ha sikerülne a diákokat rávenni arra, hogy rendszeressé váljon náluk a szótár használata, az biztosan segítené õket. Partiné Pataki Gabriella a nyelvtanórákra beviszi a szótárt, sõt azt is megengedi a tanulóknak, hogy a dolgozatírásnál is elõvegyék. Simon Mónika úgy tapasztalja, a szótárhasználat idõt, energiát vesz el tõlük, és valószínûleg a digitális világnak is szerepe van abban, hogy a helyesírás iránt közönyösek a diákok. A mai fiatalok gyorsan élnek, pörögnek, s netán a könyvtárba lemenni, kikeresni egy szó helyes írásmódját, az õ életükbe nem fér bele.

Az új helyesírási szótár néhány speciális változást tartalmaz, de a diákok sokszor odáig már el sem jutnak, mert az alapoknál megrekednek. A tanárok egybehangzóan megállapították, a mai nebulók sokkal kevesebbet olvasnak, ez íráskészségükön is meglátszik.

Iskolai dolgozatoknál a többség különbséget tud tenni az egyes nyelvi színterek között, tehát nem használják a digitális világban megszokott rövidítéseket – tették hozzá. Inkább a rögzült helyesírási hibák fordulnak elõ.

S hogy mennyire támaszkodhatunk a helyesírás-ellenõrzõre, amely például a többszörösen összetett szavak esetében csak a legritkább esetben találja el a „jó megoldást”, azt mondták a pedagógusok: teljesen nem lehet a programban megbízni, de arra mindenképpen jó, hogy a betûelütésekbõl eredõ hibákra felhívja a figyelmet.

Bakonyi Erzsébet