Csatát nyert a magyar delegáció Brüsszelben, a magyar érdekeket képviselve. A kormány nevében Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár munkatársaival együtt elérte a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) ülésén egy Magyarország számára elfogadhatatlan megfogalmazás módosítását.

A tervezet a harmadik országbeli állampolgárok munkaerõpiaci integrációja kapcsán tartalmazott a magyar érdekekkel ellentétes passzust, s mint mindig, az ördög ezúttal is a részletekben bújt meg. Egyetlen, gyakorlatilag a kötelezõséget elõíró kifejezés ellen érvelt a politikus, jelezve azt is, hogy Magyarország kész blokkolni a javaslatot, ha a szöveg így marad. Cseresnyés Péter hozzászólása után végül a testület a magyar javaslatnak megfelelõ értelmezésû szövegezést fogadott el.

A 2017. évi Európai Szemeszterrõl szóló felszólalásában Cseresnyés Péter jelezte,a magyar kormány alapvetõ prioritása, hogy elõnyben részesíti az értékteremtõ munkát a segélyektõl, illetve a különbözõ ellátásoktól való függéssel szemben, s leszögezte: a foglalkoztatáspolitika – különös tekintettel a munkahelyteremtõ támogatásokra – a jelenlegi szerzõdéses keretek között tagállami kompetenciába tartozik. Az államtitkár azt mondta, a munkanélküliség csökkenésébõl is fakadó munkaerõhiányra az alacsony képzettségûek, a közfoglalkoztatottak és a leghátrányosabb helyzetû emberek felkarolása és képzése jelenthet megoldást.

Cseresnyés Péter egy másik napirendrõl, a kiküldetési irányelvrõl szóló vitában arról beszélt, Magyarország markáns véleményt képvisel a tervezettel kapcsolatban, és elutasítja annak felülvizsgálatát.

- Az unió vállalkozásainak 99 százaléka kis- és középvállalkozás, ezek a cégek foglalkoztatják az EU munkavállalóinak mintegy kétharmadát és a közösség gazdasági termelésének 53 százalékát állítják elõ – emelte ki hozzászólásában az államtitkár. - Méltán nevezzük õket a gazdaság gerincének, és széles körû konszenzus van arról, hogy olyan alapvetõ értéket képviselnek, amelyet támogatni kell. Szavakban ezzel az Európai Bizottság is egyetért, a kiküldetési irányelv felülvizsgálata során azonban döbbenten látjuk, hogy a Bizottságnak van egy másik arca is. A kiküldetési irányelv felülvizsgálatával mesterséges, felesleges, a versenyképességet akadályozó és egyenesen káros akadályok törvénybe iktatásáról készülünk jogszabályt elfogadni. Ezek az akadályok nagyon sok piaci szereplõ, kis- és középvállalkozás számára lehetetlenné tennék a belsõ piachoz való hozzáférést.

A magyar álláspont szerint a kiküldetés szabályainak módosítása helyett a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésre kellene fókuszálni, mert a már meglévõ szabályok be nem tartása jelenti a valódi problémát.

Néhány napja, immár itthon, újabb jelentõs eredményt ért el a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár Marianne Thyssennel, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelõs biztosával folytatott tárgyalásokat. Hivatalosan meg nem erõsített információink szerint a szociális jogok európai pillére kapcsán – amelyben jelentõsen eltér a magyar kormány és az EB álláspontja - a biztos hajlandónak tûnt elfogadni a magyar érveket, amit most akár értelmezhetünk a brüsszeli erõpozíció enyhüléseként is. Erre utal Thyssen nyilatkozata; eszerint a bizottság a szociális pillér kialakítására vonatkozó referenciakeretét április 28-án hozza nyilvánosságra.

- Nem jogalkotási lépésrõl van szó – közölte a biztos -, hanem egy közös referenciakeretrõl, amelyet szem elõtt lehet tartani a tagállami rendszerek, intézmények kialakításakor. A bizottság nem szeretné elvenni a tagállami kompetenciákat, tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, és fontos, hogy a szociális keret alkalmazása ne rontsa a versenyképességet.

Ez utóbbi mondat gyakorlatilag megegyezik a magyar állásponttal… Április 28-án minden kiderül.

Péter Árpád

Cseresnyés Péter Brüsszelben is a magyar érdekeket védte (Fotó: archív/Gergely Szilárd)