A hobbikertészek tévesztik el leggyakrabban a növényvédõ szerek adagolását, és rájuk jellemzõ leginkább, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes szerek használata után mikor jár le a türelmi idõ, így gyakran annak lejárta elõtt értékesítik termékeiket - derül ki a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara által végzett felmérésbõl.

Az egész országra kiterjedõ, több mint 500 termelõ online megkérdezésén alapuló kutatás során a növényvédõszer-használati szokásokat, a szerekkel kapcsolatos elõítéleteket és a szakmai gyakorlatot vizsgálták - tájékoztatta a kamara az MTI-t közleményben.       

A válaszok alapján a kamara három profilt határozott meg. Az elsõbe a hobbikertesek tartoznak, akik inkább saját fogyasztásra vagy ismerõsi körnek termelnek, rekreációs, illetve keresetkiegészítési céllal. A felmérés azt mutatta, hogy õk az alkalmi növényvédõszer-használók, akik a szerekrõl és a gazdálkodásról a legtöbb információt az internetrõl, illetve szaktanácsadóktól gyûjtik be.     

A második kategóriába tartoznak a piacjárók, akik nyugdíjuk kiegészítéseként vagy más megélhetési forrás hiányában termelnek, jellemzõen saját ingatlanjukhoz kapcsolódó kertekben, öröklött termelési gyakorlatokat követve. A felmérés szerint nem rendelkeznek naprakész tudással a növényvédelem területén, ugyanakkor a hobbikerteseknél jobban tisztában vannak a szerek használatának szabályaival.     

A harmadik kategóriába kerültek a földmûvesek, akik elsõdleges megélhetési forrásként tekintenek a földre, és nagyobb területen, jelentõs kiadások mellett használnak szereket. Õk folyamatosan és szakszerûen használják a növényvédõ szereket.     

A közlemény kiemeli: a kutatás azt igazolta, hogy a hobbi céllal termesztõk sokkal kevésbé precízek és szabálykövetõk az adagolás és türelmi idõk tekintetében, mint a profi gazdálkodók vagy a keresetkiegészítési céllal piacra járó kistermelõk. A háztáji forrásból, termelõi piacon vagy az út szélén, háznál vásárolt termény tehát kevésbé szakszerû kezelést kap, mint a nagyobb volumenben  termelõknél.     

A kamara közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztáji gazdálkodóknak is pontosabban kell tájékozódniuk a szerek használatáról, a türelmi idõkrõl, egyben fontos a hiteles információforrások követése. A kamara szerint a biztonságosabb biológiai növényvédõ szerek megoldást jelenthetnek a növényvédõ szerek használata jelentette problémákra. Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az integrált növényvédelem, a kémiai szerek szükséges minimális használata és vegyítése más fizikai, biológiai eljárásokkal.

MTI - Kanizsa