A kanizsai konferencián szó volt a református presbitérium kialakulásáról és arról, hogy a mi a presbiteri szolgálat, mit jelent ma, a 21. században presbiternek lenni. Az Egyházmegyei Presbiteri Konferenciát a hétvégén tartották.

A konferencia elsõ elõadása egy történelmi visszatekintés volt a reformáció 500 évére. Ebbõl kiderült, hogy a presbiteri rendszer már csaknem 400 éve mûködik Magyarországon, Kanizsai Pálfi János honosította az 1610-es években. Hella Ferenc református lelkipásztor Híradónknak elmondta: „Mivel a reformáció évében vagyunk, mindenképpen beszélnünk kell Kanizsai Pálfi Jánosról. A munkásságáról, arról, hogy az a presbiteri elv, ez a vezetési elv azóta mûködik. Tehát életben van, és tulajdonképpen így mûködünk ma is. A mai rendezvénynek pedig az az apropója, hogy ebben az esztendõben nálunk választás van. Ez azt jelenti, hogy a presbitérium tagjait 6 évente választja meg a gyülekezet, saját maga közül.” A presbiteri szolgálat olyan kihívásokat tartogat a XXI. században, ami sok tekintetben új a korábbi évtizedekhez, évszázadokhoz képest – mondta elõadásában Hajdú Zoltán Levente. A református lelkész úgy fogalmazott: az ellelketlenedett társadalomban az emberek lelkiséget, emberséget keresnek. Véleménye szerint hatalmas lehetõségek állnak az egyház elõtt. „Ez viszont ma semmiképpen nem mûködik úgy, hogy egy lelkészi vezetéssel mûködõ gyülekezet próbál templomi igehirdetések révén közösséget alkotni. Ehhez szükségesek azok a kis közösségi formák, amihez munkatársak kellenek. És a református egyházban a munkatársak alapvetõ közössége, elsõdleges közössége a választott presbitérium csapata” - hangsúlyozta Hajdú Zoltán Levente. A lelkész az õszi presbiteri választásokra utalva hangsúlyozta: az adott kor kihívásainak, a társadalmi elvárásoknak, a hitelvi alapelveknek megfelelõen kell felkészülni. Az új presbiterek által pedig a felkészült fogadókészség a legfontosabb a gyülekezetek számára.

Kanizsa TV - Kanizsa