„- Nicsak, Ferenc! Ha befejezte az ablak elõtt a táncolást, húzzon egy tételt.
…
- Miniszterelnök úr! Maga puskázik!
- Igen! Ahogy az egész negyedikes elit puskázott! De most már elég, itt a puskám. Tessék! Anyám hímezte. Megpályázta, megnyerte.
- Puskázásért elégtelen jár.
- Igen! Itt az ideje, hogy véget vessünk minden puskázásnak.
- Sajnálom, de a vizsgáját be kell fejezni!
- Én vagyok az elsõ, aki kimondom, hogy többet ne lehessen puskázni!
- Sajnálom Ferenc, ez elégtelen.
- Van is egy hétpontos javaslatom a puskázás visszaszorítására!
- Ferenc! Adja fel!
- Végleg leszállunk a puskázásról! Csináljuk meg, csináljuk meg!
- Ferenc! Kérem, Ferenc, távozzon!”

Aki Kovács András Péter és Beliczay Balázs 2007-es rádiókabaréján derülve lejárt lemeznek véli ezt a módszert, téved. A hazugságon kapott, országot csõdbevivõ kormány azóta is ellenzékét vádolja, mossa egybe saját szennyesével. Teljes hitelvesztés? Dögöljön meg a szomszéd tehene is! – szól a mondás, bár itt többrõl van szó. Sokan táncolnak Gyurcsány nótájára. A múlt lapszámban is terjedelmesen ragozta valaki. Seres Mária pedig Kanizsán, Erzsébet téri sajtótájékoztatóján október 21-én szó szerint ezt mondta:
„Azt érzékeljük nagyon sokan, hogy a pártok nem azt figyelik, hogy nekünk mi fontos, hanem sokkal inkább saját pártpolitikai viszályaikkal vannak elfoglalva. És mindenféle megszorításra hajlandóak, itt elveszik a nyugdíjasok 13. havi fizetését, az egyházi támogatást megnyirbálják, valahogy az övékhez nehezen nyúlnak.”
Figyelik? „Mindenféle megszorításra hajlandóak.” Kik? „A pártok.” No, nem pártunk és kormányunk! Hiszen Seres Mária, a nyíregyházi építész az aláíróíveit egy budapesti postafiókba várja – az mszp.hu fórumán éppúgy értesülhetünk róla, mint a kapcsolat.hu oldalon. Kettõ menüponttal odébb csak a Gyurcsány-blogtól. Ha sértené a pártérdeket, már kimoderálták volna. Milyen jó, hogy a számítógép nem felejt.
Gyurcsány nótája…Húzzuk el végleg!
Papp János