Április 1-jén, szombaton elindul az országos viharjelzõ rendszer mûködése az ország négy nagy taván, a rendszer tesztjét Siófokon végezték el a katasztrófavédelem, a vízi rendészet és a meteorológiai szolgálat vezetõi.

A Balatonon, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon és a Fertõ tavon összesen 55 viharjelzõ állomás mûködik majd október 31-ig.     

Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (OKF) gazdasági fõigazgató-helyettese a rendszer indításáról tartott sajtótájékoztatón elmondta: az OKF idén is folytatja az elmúlt négy évben kezdett fejlesztéseket, aminek köszönhetõen 50 százalékkal bõvült az állomások száma.     

Mint mondta, 2017-ben több balatoni állomáson - Balatonakalin, Zánkán, Révfülöpön és Ábrahámhegyen - nagyobb fényerejû, ledes világítótestekre térnek át, Siófokon és Tihanyban kamerát helyeznek el, amelyek élõ képet közvetítenek majd az OKF honlapján.     

A Velencei-tónál új viharjelzõ állomás épül, és Velencén intelligens táblát állítanak fel, amely az aktuális viharjelzésrõl tájékoztat. Távlati terv, hogy a folytatják a fényjelzõk cseréjét, és a Balaton közepére is viharjelzõ állomást építenek a Tihanyi-szorostól keletre esõ medencében - tette hozzá.     

Beszámolt arról, hogy a viharjelzés mellett mobiltelefonos alkalmazást is fejleszt az OKF, a Tavihar nevû program segítségével lehet nyomon követni a viharjelzéseket. Továbbfejlesztik a veszélyhelyzeti értesítést nyújtó Vész alkalmazást is: a Vész 2.0 a turisztikai fõszezonban lesz elérhetõ, és lehetõséget ad majd a felhasználóknak a beérkezõ információk rendszerezésére.     

A fõigazgató-helyettes elmondta: a tizenhét éve mûködõ viharjelzõ rendszerrel az OKF célja, hogy garantálják az emberek biztonságát. A rendszer az országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által gyûjtött adatokon alapul; a jelzés a nemzeti távközlési gerinchálózaton jut el a vezérlõ szerverekig, amelyek rádiókapcsolaton keresztül továbbítják azokat a viharjelzõ állomásokra.     

A Balatonon 46, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5, a Fertõ-tavon pedig - osztrák-magyar együttmûködéssel - egy állomás mûködik.     

Bartók Péter szólt arról is, hogy a viharjelzésnek változatlanul két fokozata van: az elsõ fokozatban percenként 45 villanás figyelmeztet az óránként 40 kilométeres sebességû szélre, ekkor a fürdõzés legfeljebb a parttól 500 méterre lehetséges. A második fokozat percenként 90 villanással 60 kilométeres szélre és vihar közeledtére hívja fel a figyelmet, amikor a vizet azonnal el kell hagyni.     

Tölgyesi László, az OMSZ informatikai osztályának vezetõje elmondta: az OMSZ honlapján ez évtõl nem csak a tavaknál mért szélerõsségérõl, hanem a levegõ hõmérsékletérõl, a páratartalomról is közölnek információt, valamint hullámmagasság-adatok is elérhetõek lesznek. Felhívta a figyelmet a szolgálat Meteora nevû mobiltelefonos alkalmazására, amely megjeleníti az aktuális viharjelzéseket.     

Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendõrkapitányság vezetõje közölte: a rendészet 2016-ban 419 életmentést hajtott végre, a Balatonból több mint 300 embert mentettek ki. Az elmúlt évben 111-en vesztették életüket a hazai vizekben, közülük tizenhárman a négy nagy tavon, tizenegyen pedig a Balatonban haltak meg.

MTI - Kanizsa