A magyaroknak van még hová fejlõdniük az egészségmegõrzés terén. A hazai átlagéletkor elmarad az európai uniós átlagtól, minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg, legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása, egymillióan cukorbetegek, a lakosság 40 százaléka pedig túlsúlyos. Ez az eddigi tapasztalata a Magyarország átfogó egészségvédelmi szûrõprogramja 2010-2020 elnevezésû nagyszabású akciónak.

A programban tavaly év végéig 1315 helyszínen több mint ötmillió vizsgálatot végeztek, 400 ezer látogatót fogadtak, a kitöltött kérdõívek száma pedig meghaladta a tízmilliót.

A legfrissebb szûrések eredménye jellemzõ képet ad a magyar lakosság egészségügyi állapotáról.

Az uniós átlaghoz képest az emberek jóval többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, s a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. Az összes haláleset 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért.

A szûrõprogram elmúlt éveinek statisztikái tükrében kijelenthetõ, hogy a vizsgálatokon résztvevõk mintegy fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus, stroke fenyegetheti õket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekrõl.

A program szakmai bizottsága szerint nagyon fontos, hogy az emberek szembesüljenek egészségi állapotukkal, és ha kell, változtassanak életmódjukon.

Írásunkban dr. Hámori Zsolt háziorvost arról kérdeztük, valóban ilyen lesújtó képet mutat az egészségünk?

– Valóban, a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálok Magyarországon – válaszolt a Kanizsa kérdésére dr. Hámori Zsolt háziorvos. – Nagyon nehéz ebben elõrelépni, ugyanis a rizikófaktorok közül legalább három az embertõl, a betegtõl függ. Érthetõ, hogy ilyen magas a kardiovaszkuláris halálozás, ugyanis Magyarországon van 1 millió alkoholista, minden 4. ember dohányzik, s minden harmadik túlsúlyos. Ez a három rizikófaktor döntõ szerepet játszik a megbetegedésben, és ez az egyénen múlik, az egyén felelõssége.

Az egészség nálunk nem érték – jelenti ki a háziorvos. Akkor jön csak szóba, ha betegek vagyunk. Az egészségügyben viszont a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai közül olyanokat tudnak kezelni, mint a magas vérnyomás, a magas vércukor- és vérzsírérték, de az orvos a beteg helyett nem tudja letenni a cigarettát és a feles poharat. Az is gond, hogy mivel a magas koleszterin nem okoz panaszt, soha nem szedik be a gyógyszert, pedig a lakosság legalább kétharmad részének a normálistól eltérõ a vérzsírszintje.

– A vérnyomás vonatkozásában értünk el eredményeket – mond azért pozitívumot is dr. Hámori Zsolt -, ugyanis manapság az európai uniós átlagnak megfelel a kezeltek aránya. A cukorbetegség olyan gyakran fordul elõ, hogy most már minden 10. ember diabéteszes. Ennek kialakulásában a mozgáshiányos életmód és a nem megfelelõ diéta játszik szerepet, s részben a genetikai örökség, hajlam.

Ha az érrendszeri betegségeket nézzük, az elsõ három tényezõ a betegen múlik, a másik három az egészségügyön, de mi csak úgy tudunk segíteni, ha a gyógyszerfogyasztás szempontjából elfogadják a tanácsainkat, máskülönben nem.

A halálozási toplistán a tumoros megbetegedések állnak a második helyen. Riasztó adat, hogy például a mammográfiás szûrésekre a nõk egyharmada megy csak el. A vastagbélrák szûrése csupán most indult, alkoholizmus elleni stratégia pedig nincs Magyarországon, aminek megalkotása – sok más mellett - azért is fontos lenne, mert a májrák kialakulása jelentõs részben az alkoholizmus következménye.

A leggyakoribb, halált okozó tumorfajta a tüdõrák, ami most már a nõk körében is egyre gyakoribb. Kialakulásában 95 százalékban a dohányzás játszik döntõ szerepet.

– Kevesen mondják azt, hogy le szeretnének szokni, pedig a tüdõgondozóban segítségükre van egy dohányzást leszoktató program, amihez azonban csak hébe-hóba folyamodik valaki – összegezte a tapasztalatait dr. Hámori Zsolt háziorvos.

Bakonyi Erzsébet