Kevesen és helytelenül végrendelkeznek Magyarországon, a fõvárosban a hibás végrendeletek több mint kilencven százalékát megtámadják - írta a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (MOKK) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Nyilvántartásuk szerint tavaly tíz százalékkal nõtt a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma, száz ember közül azonban még mindig csupán négy készít végrendeletet.     

Komoly gondot okoz, hogy több százezer fiókban lapuló végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyzõ vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért erõsen kétséges, hogy ezek megfelelnek a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán elõkerülnek a hagyatéki eljárás során.     

Budapesten százból több mint kilencven esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb: negyven-ötven százalékos.     

Az elmúlt tíz évben több mint a duplájára nõtt a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában (VONY) évente regisztrált végintézkedések száma, 2016-ban összesen csaknem hatezer bejegyzést tettek a rendszerben. A MOKK összesítése szerint a végintézkedések több mint 93 százaléka végrendelet, kevesebb mint 7 százaléka öröklési szerzõdés. Négy regisztrált végintézkedésbõl hármat közjegyzõnél írnak.     

Több mint 300 ezer lehet a száma azonban azoknak a "házilag készült" végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyzõ. Ezekkel nemcsak az a baj, hogy nincsenek bevezetve a VONY-ba, ezért nagyrészt soha vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követõen kerülnek elõ, hanem az is, hogy igen sok köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum.     

Tipikus, érvénytelenséget okozó hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak vagy nincs minden oldal aláírva, valamint hogy olyan tanúval - például közeli hozzátartozóval - íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz az irat. Tóth Ádámnak, a MOKK elnökének a közleményben idézett véleménye szerint ez az elsõdleges oka annak, hogy sok a bírósági per a végrendeletek körül.     

Nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a magyarok végintézkedési hajlandósága: míg az Egyesült Államokban a felnõtt korú lakosság csaknem negyvenöt százaléka rendelkezik valamilyen végintézkedéssel, addig Magyarországon ez az arány csupán négy százalékra tehetõ. Tóth Ádám szerint a jelenségnek mindenekelõtt történelmi okai vannak, hiszen a rendszerváltás elõtti idõkben nem nagyon volt mirõl végrendelkezni. Manapság azonban egyre jelentõsebbek a magánvagyonok, így a végintézkedési hajlandóság is növekedésnek indult.     

A végintézkedést hagyók jelentõs részét a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel évekig tartó pereskedések kerülhetõek el. Fontos szerepet játszik a végintézkedések számának a növekedésében az is, hogy az emberek egyre bonyolultabb családi viszonyok között élnek - vélekedtek, hozzátéve: az élettársi kapcsolatban élõk is egyre többen végrendelkeznek, minthogy az élettársak esetében a törvény szerint nincs öröklés.     

Végrendelkezni lehet akár saját kezûleg is, egy papírra lejegyezve és aláírva a végakaratot. A MOKK szerint azonban sokkal célszerûbb szakértõ segítségét kérni ebben a nagy körültekintést igénylõ ügyben.     

A közjegyzõnél készített végrendelkezésnek több elõnye is van: egyrészt nem veszhet el és nem semmisíthetõ meg, mert bekerül a VONY-ba, másrészt kiküszöbölhetõek azok a tartalmi és formai hiányosságok, amelyek alapján a bíróságon meg lehet támadni a dokumentumot - olvasható a közleményben.

MTI - Kanizsa