Hirdeti majd nemsokára a beiratkozni érkezõ kisdiákoknak az a kiöregedett császárfa, amely nem is olyan régen még a Batthyány Lajos Gimnáziumtól néhány tucat méterrel távolabb, a Medgyaszay-ház hátsó oldalánál adott árnyat az arra járóknak. Megöregedett, elfáradt és elszáradt, ez az élet rendje. De Balogh László igazgató nem hagyta, hogy felaprítsák, és egy kályhában végezze, hanem Stamler Lajos mûvésztanár ötlete és indíttatása alapján inkábba gimnázium kisudvarának ékévé és az elballagó diákok mementójává szeretné tenni.

– A Batthyány Lajos Gimnázium mindig szeretett monumentumokban gondolkodni, és így monumentumokat elhelyezni az iskola épületében vagy éppen az udvarán. Ez egy állandó törekvésünk, hiszen jó és szerethetõ az, ha egyfajta élménytérkép jelleggel elhelyezveaz iskola területén különös, odafigyelésre méltó helyszínek és azokhoz kapcsolódó mûalkotások vannak. És vannak, méghozzá nagyon értékes képzõmûvészeti alkotásainkis többek között, meg persze néha ötletek, olyan ötletek, amelyek aztán ezen elõbb említett élménytérképet gyarapíthatják egy-egy újabb elemmel – szögezi le Balogh László, Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója. – Nos, ilyen alkotás lesz ez a hatalmas, egyelõre hívjuk csak úgy, hogy vasfa. Ehhez hasonló torzók vannak ám Európa több pontján is, hazánkban például Sopronban vagy Székesfehérváron, hogy csak példákat említsek.

– A középkorban volt egy olyan szokás, hogy a céhlegények, amint befejezték tanulmányaikat egy adott város mûhelyében, akkor a vándorútra kelésük elõtt hagytak valamiféle mementót a céhnek, egyszersmind a városnak is: itt jártunk, itt tanultunk, itt éltünk, innen indultunk – hívta fel a figyelmet az igazgató. – Sopront említeném ismét példaként, ahol az ott lévõ, hasonló szerepet betöltõ monumentális facsonkban található jó néhány szeg. Merthogy az ottani céhlegények búcsúzásuk alkalmával, az emlékezés jeleként egy-egy szeget vertek bele a soproni mementó–fába. Innen jött az ötlet, hogy a Batthyány gimnáziumnak is legyen mostantól egy ilyen fája, amely hirdethetné – mementóként – az elkövetkezõ korok ideérkezõ diákjai számára, hogy a szöget beleverõ „céhlányaink” és legényeink bizony itt tanulták a mesterségüket, és innen indultak el az élet sokszor rögös útján.

– Ebben az évben 180 érettségizõnk van, így nekik adatik meg elõször a lehetõség, hogy ha akarnak, így is búcsúzhatnak az iskolától, sok esetben Nagykanizsától is, hogy emlékül egy-egy szeget hagynak maguk után, amelyet ebbe a fába verhetnek bele. A mementóként kiválasztott fa sem akármilyen. Van már nekünk egy úgynevezett „szent fánk”, egy császárfa, amely ballagásra mindig virágba borul. Általában kétévenként erõteljesebben, de nincs olyan esztendõ, hogy ne köszöntené illatozó és színpompás díszeivel az éppen elballagókat – részletezte Balogh László.– Nos, egy ilyen császárfa, mint a mienk is, „fáradt el” nemrégiben a Medgyaszay-ház túloldalán, és elszáradva hirdette az elmúlást az arra járóknak. Stamler Lajos mûvésztanárban vetõdött fel az ötlet: kérjük el, hozzuk be a gimnázium kevésbé használt, a régi és az új épületszárnyak által határolt udvarára, és legyen ez a mi mindannyiunk vasfája, az elballagók mementója, ha úgy akarják. Köszönjük, hogy ehhez adták a Netta-Pannónia Kft. szakemberei a segítségüket.

– Azonnal az ötlet mellé álltam, elkértük, behozattuk az udvarra, és felállítottuk a tulajdonképpeni, végsõnek szánt helyére. Azért ide gondoltuk elhelyezni, erre a kisudvarra, mert egy amolyan szoborparkot szeretnénk majd itt létrehozni, amelynek elsõ eleme is megvan már, egy Munkácsy-díjas alkotó vasszobra, a második pedig ez a facsonk lesz. Általában a diákok, de még a tanárok is csak átrohannak ezen a kissé méltatlanul háttérbe szorult udvaron, és hiszek abban, hogy ezzel vissza lehetne adni eredeti funkciójának. Jöjjenek ide is a diákjaink, üljenek le, beszélgessenek, vagy éppen készüljenek az óráikra, és nézzék meg közben az itt található alkotásokat, például majd ezt a fát. A belevert szögek pedig jó gondolatébresztõként is szolgálhatnak: ezt, vagy amazt vajon ki üthette bele? – mondta az önkormányzati képviselõként is tevékenykedõ igazgató, majd kifejtette: a munkálatok elkezdõdtek, lelkes diákok segítenek a fa külalakjának véglegesítésén az ötletgazda Stamler Lajos mûvésztanárnak. – A vasfánk udvaron belüli, végsõ helyének kijelölése az elkövetkezendõ hetekben fog megtörténni, és véleményem szerint éke, fõszereplõje lehet és lesz ennek a most formálódó „miénk szoborparknak” zárta gondolatait Balogh László, a Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója.

Dr. Papp Attila