A válság negatív hatásait lassan kiheveri a lakáspiac, Nagykanizsán is kedvezõek a változások. Újra épülnek társasházak, s van mozgás a használtpiacon is, ami némi áremelkedést eredményezett. Hitelfronton pedig ma már a régi devizakölcsönök kamatszintjén lehet forinthitelt felvenni, igaz, szigorodtak a feltételek.

Kárpáti Csaba, a Csaszi Ingatlan és Hiteliroda irodavezetõje a nagykanizsai lakáspiacról elmondta: a válság után érezhetõen élénkült, ami köszönhetõ a kormány által biztosított kedvezményeknek, például a használt lakásra is igénybe vehetõ CSOK-nak.

– A kedvezmény hatására kimozdultak adatbázisunkból olyan 10-20 kilométeres körzetben lévõ vidéki ingatlanok is, amelyek egy év, vagy azt meghaladó idõintervallumban szerepeltek nálunk mint eladó ingatlanok. Beindultak az új lakásépítések is, és ezek az otthonok zömmel a tervezõasztalról elkeltek. Ezeknél az ingatlanoknál már érzékelhetõ az áremelkedés, a most épülõ új lakásokat 260-270 ezer forintos, vagy azt meghaladó négyzetméter áron árusítják.

A legkeresettebb használtlakások a frekventáltabb helyeken találhatók, például a Postakertben, az Irtás és a Kisberki utca környékén, ahol 180 ezer forintos négyzetméter áron kelnek el. Keresettek még befektetési szempontból az egyedi fûtéses, esetlegesen felújításra szoruló kisebb, albérletbe könnyen kiadható ingatlanok. Az ügyfelek zöme 4-5 millió forintért szeretne vásárolni, de ez egyre kevésbé elérhetõ ár, tette hozzá a szakember, hiszen ebben a szegmensben is 5-10 százalékos áremelkedés történt. Keresettek még - 10-15 millió forint közötti áron - a kisebb, felújításra szoruló családi házak, ilyeneket azonban egyre nehezebb találni, mert ezeknél is jelentõsebb áremelkedés történt, a jellemzõ ár ma már 15-20 millió forint közötti.

A vásárlók zömét a 30-40 év közötti, lakással rendelkezõ korosztály adja – azok az emberek, akik kinõtték a jelenlegit, és azt nagyobbra szeretnék cserélni.

- Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentõs áremelkedés érzékelhetõ a kanizsai lakáspiacon. Pozitív hatása van az új építésû ingatlanoknak, amelyek ösztönzik a lakáscserét. A CSOK pedig teljes mértékben jótékony hatással van az új és a használt lakáspiacra egyaránt – összegezte tapasztalatait Kárpáti Csaba irodavezetõ.

S változott a hitelfelvételi kultúra is. Kárpátiné Tímár Szilvia, az iroda hitelreferense szerint bátrabban neki lehet állni a tudatos hitelfelvételnek, és az emberek is körültekintõbbek, mint a válság elõtt. Ma egy hitelfelvétel több adminisztrációval jár, mint a gazdasági krízis idején, és felelõsségteljesebb a hitelezés is, mert a bankok számos feltételhez kötik a folyósítást.

- Nem hitelezik olyan mértékben az ingatlanokat, mint korábban, és jövedelemoldalról is jobban bebiztosítják a kölcsönöket. Most viszont forint alapon lehet hozzájutni ahhoz a kamatszinthez, mint akkoriban devizahitelben. A Központi Hitelinformációs Rendszer alapján minden bank mindenkirõl mindent lát, így elkerülhetõ, hogy adósságspirálba kerüljön bárki is. A válság óta a bankok bevezették a törlesztésvédelem-biztosításokat, amivel szintén élhetnek az emberek. Akinek van jövedelme, lényegesen jobb feltételekkel jut hitelhez – hangsúlyozta a hitelreferens. Ahogy egy-egy család élete változik, ugyanúgy mozog a lakáspiac is – jegyezte meg Lukács Norbert ingatlanközvetítõ. Az alacsonyabb forgalmú tél és nyár között a tavasz nagyon intenzív az ingatlanpiacon. Tapasztalatai szerint zömében 50-70 négyzetméteres lakások épülnek a városban, s leginkább a 7-8 milliós lakások iránt mutatkozik érdeklõdés. S ahogyan nõ az ingatlanérték, egyre kisebb a forgalom.

A használt ingatlanok terén elsõsorban lakásokat keresnek Lukács Norbertnél a vásárlók. Az igényesebb vevõréteg az újabb építésûeket preferálja, amikhez nem kell hozzányúlni.

- Értelemszerûen az alacsonyabb értékû ingatlanoknál jelentõsebb a mozgás, de a 30-40 millió forintos értékesítések sem ritkák – szögezte le. - A lakások négyzetméter árait mindig a kereslet határozza meg. Ha egy városban vagy régióban valamilyen oknál fogva nincs kereslet, nem mozog a lakáspiac, akkor az árak egy kicsit alacsonyak maradnak. Ha viszont, tegyük föl, idejönne egy-két olyan beruházó, aki 200-300 embert foglalkoztatna, vagy akár még többet, az jelentõsen meghúzná a lakáspiacon az árakat. Mindig gazdasági oka van annak, ha megugrik, vagy éppen csökken a kereslet.

Szamosi Gábortól, polgármesteri hivatal építésügyi csoportvezetõjétõl megtudtuk, hogy a családi házas építések (új építés/átépítés-bõvítés) száma az elmúlt években stagnált. Nagykanizsán kismértékû növekedés tapasztalható, míg a környezõ településeken ezen építések száma csökkent. Pozitívumként értékelhetõ azonban, hogy 2016-ban – az elõzõ évi mélyrepülést követõen - ismét több társasházépítésére adtak ki építési engedélyt, szám szerint 209-et, az építtetõk elmondása szerint pedig a lakások többsége a tervezõasztalról elkelt.

Szamosi Gábor leszögezte: az építési és használatbavételi engedélyek száma önmagában torz képet festhet, mivel jogszabályi változásból fakadóan több építési tevékenység is kikerült az engedélyhez kötött körébõl, az egyszerû bejelentéshez kötött építési tevékenységek köre pedig bõvült. Utóbbi kategóriába tartozik a 300 négyzetméter alatti lakóépületek, illetve a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített lakások építése is.

Bakonyi Erzsébet

A Kisberki és a Postakert utca környéke az egyik legfelkapottabb Kanizsán (Fotó: Bakonyi Erzsébet)