Egységes cselekvési programot dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar munkaerõ digitális fejlesztéséért, amely az alapkompetenciák elsajátításától, a felhasználói ismeretek bõvítésén át az informatikus képzés megújításáig számos intézkedést tartalmaz - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára egy szakmai konferencián.

Cseresnyés Péter kifejtette: többek között lehetõvé kell tenni a digitálisan írástudatlan állampolgárok számára, hogy térítésmentesen és lakóhelyüktõl legfeljebb 30 kilométeres körzetben elsajátíthassák az alapkompetenciákat. Az alapszintû és általános digitális képességûeket pedig tovább kell képezni, hogy alkalmasak legyenek a magasabb szintû digitális készségeket igénylõ munkakörök betöltésére.     

A Digitális munkaerõ program részeként a kormány egyebek mellett a felnõttképzés rendszerének átalakítását tervezi, hogy a leginkább hiányzó digitális szakmákban gyors és hatékony módon enyhítse a munkaerõhiányt, például rövid ciklusú képzések elérhetõvé tételével. Emellett az NGM áttekinti a szakképzési és felnõttképzési rendszer tananyagait, szakmai- és vizsgakövetelményeit, hogy tartalmazzák-e a szükséges digitális kompetenciákat.     

A szaktárca vizsgálja annak lehetõségét is, hogy az informatika szakos egyetemi hallgatók meghatározott tanulmányi eredmény mellett a jövõ évtõl kiemelt állami ösztöndíjat kapjanak - ismertette az államtitkár.     

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelõs uniós biztos elõadásában elmondta, miközben létezik egy egységes piac az Európai Unióban, egyes fontos részterületeken nemzeti vagy regionális piacra való töredezettség figyelhetõ meg, amelynek eredményeként az unió nem tudott jó ütemben átállni a digitális gazdaságra. Közölte, a helyzet megoldására az unió két stratégiát dolgozott ki: a digitális egységes piac stratégiája magában foglalja a fogyasztóvédelmi elõírások, az online kereskedelem és a szerzõi jogok harmonizációját, modernizációját. Az európai készségstratégia az új kor igényeinek eleget tevõ azon alapvetõ kompetenciák azonosítását támogatja, amelyek meghatározzák a jövõ oktatás- és munkaerõ-politikáját.     

A Digitális munkaerõpiac 2017 elnevezésû szakmai konferencián szervezett kerekasztal beszélgetésen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a digitális tudást az oktatás valamennyi szintjére be kell vezetni. Mindazonáltal az elnök rámutatott arra a kihívásra is, hogy a jelenlegi becslések szerint tíz éven belül a szakmák 40 százaléka teljesen átalakul, amely bizonytalanná teszi azt, hogy egyáltalán tudják-e majd hasznosítani az általános iskolában jelenleg tanult ismereteket a diákok.     

Laufer Tamás, az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért elnöke pozitív fejleményként értékelte a digitális pedagógia módszertanának népszerûsítését és elterjesztését segítõ Digitális témahét eredményeit. Ismertetése szerint az idén második alkalommal megszervezett eseményhez több mint 1000 iskola és 8000 tanár csatlakozott és amennyiben két éven belül sikerül a kezdeményezésbe bevonni az iskolák, tanárok és diákok 40 százalékát, visszafordíthatatlan pozitív változások indulnak el. Az alulról jövõ kezdeményezések így fognak találkozni a felülrõl jövõ módszertannal és szabályozói környezettel - hangsúlyozta.     

Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelõs miniszterelnöki biztos a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyára hívta fel a figyelmet: Magyarországon a GDP több mint 20 százalékát adja a digitális gazdaság, amelyben a foglalkoztatottak 15 százaléka dolgozik. Meglátása szerint a sikeres digitális átalakulás további lendületet adhat az ország gazdasági fejlõdésének.

MTI - Kanizsa