Százharminc évvel ezelõtt,1887. március 27. napján, Kresz Géza orvos vezetésével alakult meg a budapesti Önkéntes Mentõ Egyesület, a mai mentõszolgálat elõdje.

Az egyesület 1887. május 10-én, a még épülõ Szent István Bazilika tövében, a Lipót bazár tér 47.szám alatti épület szûk kis helyiségében meg is kezdte mûködését. A Magyar Királyság elsõ mentõállomásának személyzete egy orvosból, egy õrsvezetõbõl és hét mentõbõl állt. Mindjárt az elsõ napon szolgálatba állították a bécsi mentõktõl ajándékba kapott lóvontatású, hordággyal felszerelt, zárt mentõkocsit is, mely akkortájt korszerûnek volt mondható. A jármû nyitott bakján a kocsis és egy mentõ, míg a belsejében pedig az orvos és a segédje foglaltak helyet. A mentõkocsi az egyébként engedélyezettnél nagyobb sebességgel haladhatott, de csengetéssel kellett jeleznie jöttét, hogy a közlekedés más résztvevõi idõben észrevegyék, és szabad utat engedhessenek.

Az egyesület, mûködése elsõ napján két hívást kapott. Azonban hamar „népszerû” lett a fõváros lakosságának körében, így rövidesen már napi 25 – 30 hívásnak kellett eleget tennie Budapesten. Ezután több mentõegylet is alakult, és 1948-ig ezek az egyesületek látták el a mentési feladatokat. Ekkor, azaz 69 évvel ezelõtt alakult meg az Országos Mentõszolgálat, amely azóta is összefogja és irányítja a különbözõ mentõszervezetek munkáját. Kresz Géza száztizenhat évvel ezelõtt, 1901. április 10. napján hunyt el.

Dr. P. A.