A tavaly Körmenden, majd Siklóson szerepelt, a Batthyány-család uradalmait bemutató vándorkiállítás helyi múzeumi kincsekkel kibõvített tárlata nyílt meg kedd este Nagykanizsán, a Thúry György Múzeumban.

A Dunántúl számos településén, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén összesen tizenegy uradalmat és a köréjük szervezõdõ településeket birtokló Batthyányakról Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója felidézte: 1452-tõl 1966-ig 30-35 jeles személyiséget adott a hazának a fõnemesi család. Bár "nem szerették" õket a kanizsaiak, hiszen adót kellett nekik fizetni, mégis számosan közülük mecénásként, iskolaalapítóként, templomépítõként, illetve Magyarország vezetõ politikusaiként "a nemzet ügyeiért is komoly áldozatokat hoztak". Utalt például a szegények orvosaként boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóra, illetve Batthyány Lajosra, aki 252 évvel ezelõtt a róla elnevezett kanizsai gimnáziumot, Vas, Zala és Somogy vármegye elsõ középiskolájaként megalapította.     

Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója egyebek mellett azt fejtegette, hogy a család hercegekbõl, grófokból állt, de birtokaik soha nem voltak csupán egyetlen kézben. A kezdetben a Dunántúl középsõ részén birtokokkal rendelkezõ Batthyányak a török miatt elõször a nyugati országrészekben gyarapították vagyonukat, majd késõbb a Dunántúl déli területein. Nevük házasság és öröklés révén egészült ki a Strattmann-család nevével.     

Az igazgató hozzátette: a középkorban az ország váruradalmakból állt, amelyekhez nagyon sok falu és jobbágy tartozott. Az uradalom birtokosa azonban nemcsak adót szedett, de gondoskodott is a jobbágyairól, a felszabadított parasztokból sereget szervezett, amely az országot is védte. Mindemellett kulturális értékeket is közvetített, hiszen például neves építészeket, mûvészeket bízott meg a templomépítésekkel.     

A vándorkiállítás elõzményei kapcsán Móricz Péter, a körmendi Batthyány-Strattmann László múzeum igazgatója azt mondta: tavaly volt a 300. évfordulója annak, hogy a Batthyányak Körmendre helyezték uradalmaik központját. Ennek kapcsán elõször ott nyílt meg a magyar- és németnyelvû tárlat, ami februárban Siklóson volt látható, majd Nagykanizsáról Németújvárra (Güssing) megy tovább.     

A kastélyok, várak, templomok képeit, a birtokok mûködéséhez szükséges számos eredeti dokumentumot, térképeket és tervrajzokat is felvonultató tárlat Nagykanizsán a kiállításnak helyet adó Thúry György Múzeum relikviáival is kiegészült, egyebek közt két nagyméretû eredeti címerrel.

MTI - Kanizsa