Király Lajos és Kanizsa József, a Magyar Kultúra Lovagja volt a Takács László Irodalmi Kör vendége. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke és titkára a magyar költészet napján érkezett a városba. Az irodalmárok kanizsai élményeikrõl, életükrõl, költészetrõl és legújabb könyveikrõl is beszéltek az Életutak címû ünnepi rendezvényen.

Énekelt verset is hallhattak a résztvevõk a beszélgetésen, amelynek létrejöttében az is segített, hogy a kanizsai Takács László Irodalmi Körbõl négyen a Krúdy Gyula Irodalmi Körben is tagok. A személyes kapcsolatnak is köszönhetõen érkezett a két díszvendég. Mindkettejüknek van kanizsai kötõdése. Kanizsa József, a Magyar Kultúra Lovagja zalai költõnek vallja magát. Szerinte az irodalomnak az emberi szavakban úgy kell visszaadnia a belsõ érzésvilágot, hogy azt mindenki megértse. „A költemény pedig magyarul kell, hogy szóljon, és magyar nyelven, a színtiszta magyar szóval íródjon meg, és a költészet igazi varázsával, költõien, hasonlatokkal, jelzõkkel, mert ezzel tudjuk csak úgy igazán visszaadni a mi gyönyörû szép magyar szavainkat és gondolatainkat” - vélekedett Kanizsa József, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára. Király Lajos Kanizsán született, majd rövid kitérõ után itt járt technikumba is. Azt vallja, a költõk dolga felhívni a figyelmet az élet apró szépségeire. „Nálam a szeretet, hazaszeretet, szerelem, boldogságkeresés. Faludy György mondta, hogy az élet nem más, mint a boldogság keresése. És természetesen a család, a természet szépsége, és a szülõhely, a szülõföld és az ifjúság szépsége” - mondta Király Lajos, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke. Kevéssé ismert, hogy Magyarországon egyedül Király Lajos fordított Hemingway verset, de Verne Gyula költeményt is magyarított már. Mindemellett nem feledkezik el szülõvárosáról sem, több mûve is Kanizsáról szól.

Kanizsa TV - Kanizsa