Nagycsütörtökkel elkezdõdött a húsvéti szent három nap, az egyházi év legfontosabb idõszaka. Délelõtt a püspöki székhelyeken országszerte megtartották a krizmaszentelési misét, amelyen a fõpásztorok megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat.     

Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a fõegyházmegye segédpüspökei, valamint teljes papsága.

Arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán alapította a papságot, a szertartáson részt vevõ mintegy kétszáz pap megújította papi fogadalmait.     

Erdõ Péter homíliájában a papi hivatásról szólva hangsúlyozta: akárcsak az elsõ tanítványok, a papság küldetése is Jézus mûvének folytatása. A papoknak tehát nem a maguk bölcsességét, hanem Krisztus tanítását kell hirdetniük, és nem pusztán a saját emberi képességeikkel kell elismerést szereznünk, hanem annak az erõnek kell kísérnie szolgálatukat, amely Krisztus tanítását igazolta.     

"Miközben ilyen nagyszabású a küldetésünk, sokszor úgy érezzük, hogy gyenge korban élünk, gyenge világ részei vagyunk. (.) Olyan idõben élünk, amikor sok a váratlan nehézség. Sokszor keresnünk kell a hangot, hogy felkeltsük az emberek figyelmét és utat találjunk a szívükhöz." De aki Krisztus ügyéért fáradozik, annak nem marad el a jutalma - tette hozzá a bíboros.     

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsõítik. Az orgona, a templomok csengõi és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok "Rómába mennek". A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amellyel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.     

Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettõl kezdve húsvétig, a feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.

MTI - Kanizsa

Krizmaszentelési mise nagycsütörtökön. A misén megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat. (MTI Fotó: Mohai Balázs)