Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.     

Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektõl, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt - írták.

Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.     

Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítõ, sem gyertya.     

A nagypénteki szertartás három fõ részbõl áll: az igeliturgiából, a kereszt elõtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár elõtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítõ, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.     

Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A hívek könyörgése után a pap a virágvasárnap letakart feszületrõl leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt elõtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület elõtt - olvasható az MKPK közleményében.     

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejezõdik be. Ezután a hívek a szentsír elõtt imádkoznak.     

"A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívõket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó gyõzelme a rossz felett, a szeretet gyõzelme a gyûlölet felett, mert ez a végsõ, a végtelen jóságnak, Istennek a gyõzelme" - fogalmaztak.

MTI - Kanizsa