A föltámadás csodája értelmet ad a szenvedésnek, megmutatja, hogy Isten erõsebb nemcsak a földi hatalmasoknál, de a halálnál és a szenvedésnél is - mondta Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombat este Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.

Húsvét vigíliáján Erdõ Péter szentbeszédében kiemelte: Isten hatalmasabb az akadályok, kudarcok, gyengeségek szövedékénél, amely behálózza és szinte megbénítja az emberek és az emberi közösségek életét, és amely "lehúzó erõként áll szemben minden jó törekvéssel".     

A bíboros szólt arról, hogy a "második isteni személy" élete nem diadalút, nem olyan, mint amilyennek a legtöbben a saját életüket látni szeretnék. Hiszen Jézus e világi pályafutásának csúcspontján a kereszt áll, "minden földi törekvés és ambíció meghiúsulásának keserû példája".     

Mégis ez a keresztfa bizonyult az élet fájának, ez lett "személyes örök életünk" szimbóluma - mondta.     

A fõpásztor rámutatott arra is, hogy a feltámadás ünneplése nem ér véget a húsvéttal, hiszen a keresztények a kezdetektõl fogva minden vasárnapot úgy ünnepeltek, mint Krisztus feltámadásának napját, a vasárnapi szentmisét pedig mint "életadó találkozást" Krisztussal.     

"Így tegye sugárzóvá életünkben a húsvét titkát ma is a vasárnap és a kereszt", hogy "öröm és erõ forrása legyen egész életünkben" - fogalmazott a bíboros.     

Az ünnepi liturgia keretében Erdõ Péter felnõtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévõ hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.     

Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedésérõl és haláláról elmélkedik. Az esti vigília szertartásával kezdõdik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bûneitõl és mindenkit meghív az örök életre.

MTI - Kanizsa