A Japán kultúra tárgyait és a tavaszünnepet, a cseresznyevirágzást mutatja be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb kiállítása. A tárlaton szamurájpáncélok és Japánban készült festmények láthatók. A harci viseleteket egy keszthelyi fodrász készítette, míg a képeket a kanizsai Sass-Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet festette.

„Abból a szempontból érdekes egy ilyen páncél, hogy lapokból, laminált formán épül fel a páncél. Ez gyakorlatilag lehetõvé tette a harcosnak, hogy egy nagyon intenzív mozgást tudjon végrehajtani ebben az öltözetben.” Háromszáz darabból és mintegy 150 méter zsinórból készül egy ilyen rekonstrukció. Rákóczi Ferenc gyerekkora óta érdeklõdik a páncélok iránt. Késõbb orientálódott a keleti kultúrák és a harcmûvészet irányába. Egy baráti beszélgetés során merült fel a rekonstrukciók készítésének gondolata a keszthelyi fodrászban. „A cél egy az egyben az volt, talán a kiállításnak is részemrõl az a célja, hogy abszolút bemutassam, hogy hogyan tudnak ezek kinézni vagy hogyan néznek ki eredetileg. Tehát amennyire csak lehetett, próbáltam a lehetõ legélethûbb másolatokat készíteni. S így aztán így alakult ki, ami itt látható a kiállításon” - mondta Rákóczi Ferenc páncélkészítõ.

A Balatoni Múzeum kiállítására kilenc páncélt, japán nevén Yoroit hozott el Rákóczi Ferenc. A páncél elsõdleges funkciója, hogy megvédje viselõjét a harctéren, de ezen túl hittek a páncél spirituális védelmében is.

A Balatoni Múzeum célja volt, hogy egy kis tavaszt hozzanak az épületbe, de most nem a szokásos módon, hímes tojással, hanem egy teljesen távoli világ tavaszi népszokásaival. A cseresznyevirágzás Japánban az az idõszak, ami náluk a tavasznak a megünneplése. „A cseresznyevirágzáshoz nagyon is kapcsolódik a szamuráj kultúra. A szamurájpáncélok, amelyeket a Rákóczi Feri készített, és ugye van egy ilyen mondás, hogy a szamuráj az olyan könnyen dobja el magától az életet, mint ahogy a cseresznye lehullajtja a virágát – és ez egy nagyon szép hasonlat is. Igazából a tavaszt szerettük volna idehozni és egy kis távoli kultúrát, egy kis keletet” - árulta el Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója.

A keleti világ hangulatát festményekkel is bemutatták. Sass-Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet nagykanizsai születésû világjáró festõmûvészek eljutottak Japánba, és Indiába is. Mindkét országban nagy sikereket értek el mûvészetükkel. „Már buddhistaként éltek itthon, Magyarországon is. Õk itthon a konzervatív, Horthy-korszakbeli Magyarországon nem is nagyon találhatták a helyüket. Egy olyan táj kellett, egy olyan vidék, ahol õk be tudnak illeszkedni és ahol õket el tudják teljesen fogadni. És ezt Indiában találták meg. És hát aztán ugye Japánba is eljutottak, ott is nagyon nagy sikereik voltak – Indiában is. Talán a képekbõl is látszik, hogy az édesanya az, aki tájfestõ. A lánya az portrékat, illetve életképeket festett” - mondta Tugya Beáta, a tárlat kurátora.

Az elsõsorban tájképeket festõ Sass-Brunner Erzsébetet a Fuji és a tenger ihlette meg, lánya pedig sok portrét festett a japán emberekrõl. A nagykanizsai Thúry György Múzeum jóvoltából érkezett kiállítás és Rákóczi Ferenc szamuráj páncél rekonstrukciói május 13-ig láthatók Keszthelyen.

Kanizsa TV - Kanizsa