A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentõ egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg segítõinek állítottak emléktáblát Budapesten vasárnap a holokauszt emléknapon.

Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke az ünnepségen elmondta: 19 név szerepel a táblán, de ennek többszöröse is lehetett volna. Felidézte, mielõtt Raoul Wallenberg Budapestre érkezett volna, már folyt svéd mentõakció és már mintegy százan segítették a tevékenységét, a létszámuk késõbb csaknem háromszázra emelkedett. Adósok vagyunk azzal, hogy feldolgozzák az õ sorsukat is - tette hozzá.     

A táblán szereplõkkel kapcsolatban szólt arról, hogy többek között az egészségügy, szállítás, ellátás területén segédkeztek.     

Ismertette az emléktáblát társfinanszírozásban támogató Nemzetközi Wallenberg Alapítvány levelét is, amelyben a szervezet kifejezte: fõ küldetésüknek tekintik, hogy elismerjék a jó cselekedeteket és tisztelettel adózzanak az embermentõknek.     

Kate Watz holokauszt-túlélõ arról beszélt, hogy a fivére futárként dolgozott a követségen. Elmondta: õ maga is Raoul Wallenberg megmentettjei közé tartozik, és a svéd embermentõ humanitáriusságának továbbadását hangsúlyozta a jövõ generációinak. Mint mondta, a diplomata a szimbóluma lett az emberi jogoknak és az igazságnak.     

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója egyebek közt arról beszélt, hogy 850-nél jár azoknak a keresztény magyaroknak a száma, akik segítettek a mentésben. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az emberek a saját életüket is kockáztatták, egy részüket gulágra küldték, illetve moszkvai börtönökbe.     

Csalódottságának adott hangot amiatt is, hogy ma sok háznál nem engedik meg, hogy az embermentõknek emléktáblát állítsanak, s ezáltal az emberség példáit megõrizzék. Úgy vélte, ma is rengeteg gyûlölet feszül egymásnak az országban, és véleménye szerint szükség lenne az oktatásban az emberségre nevelésre.     

Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke azt hangsúlyozta: azoknak állítanak emléket, akik a Magyarország és a magyar zsidóság legsötétebb 20. századi történelmi idõszakában, az antiszemitizmus totális kiterjedése idején életüket kockáztatva mentették zsidó származású, zsidó vallású emberek ezreit. Felidézte: Raoul Wallenberg irányításával széles kiterjedésû embermentõ hálózat alakult ki, az abban részt vevõk munkájáért pedig köszönetét és elismerését fejezte ki.     

Forgács András, Wallenberg egyik munkatársának unokája egyebek közt arról beszélt: az embermentõk utóbb nem beszéltek róla, mit csináltak, ezért kevés információ maradt ránk. Hozzátette: nagyapja sem mesélt errõl az idõszakról, mert megfogalmazása szerint a háborúban cselekedni nem félt, de utána errõl beszélni igen. Hozzátette: számára legfõbb tanulsága mindennek az, hogy minden korban fel kell emelni szavunkat minden ellen, ami az embereket szabad döntéseikben korlátozza, megélhetésüket fenyegeti, gyerekeik jövõjét rombolja. Nem csak bátran beszélni kell errõl, hanem bátran cselekedni is - tette hozzá.     

Az eseményen képviseltette magát a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium, a Cseh Köztársaság nagykövetsége, civil szervezetek.     

Az Országgyûlés 2000-ben született döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdõdött a hazai zsidóság gettóba zárása.

MTI - Kanizsa