Bevezethetik rugalmas munkaidõ-beosztást, ha a parlament elfogadja a gazdasági bizottság módosító javaslatát. Bánki Erik (Fidesz), a bizottság nevében kifejtette: a cél, hogy hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerû termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidõ-beosztást.

A fideszes képviselõ elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidõkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de errõl kollektív szerzõdésben kell rendelkezni. A heti idõkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött idõt a javaslat nem érinti.     

Bánki Erik szerint a javaslat azért szükséges, mert korábban sokszor nem állt rendelkezésre elegendõ munkaerõ, vagy nem tudták az embereket átcsoportosítani. A cégek az alacsony termelési idõszakokat ugyanakkor létszámleépítésekkel oldották meg - tette hozzá.     

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot.     

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka azt kifogásolta hosszasan, hogy a kormány nem egyeztetett az érdekképviseletekkel, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma elé sem vitték a kérdést.     

Kiemelte, hogy a 2012-ben életbe lépett új munka törvénykönyve "keményen" sértette a munkavállalók és a szakszervezetek érdekeit, és ezzel a javaslattal a kiszolgáltatottság tovább nõ.     

Arra kérte a kormányt, hogy ha úgy gondolják, szükség van olyan javaslatra, amely az egy éven túli beosztás lehetõségét teremti meg, akkor konzultáljanak az érintettekkel, mielõtt törvényjavaslatot nyújtanak be.     

Hollik István (KDNP) erre válaszul vezérszónoki felszólalásában azt mondta, a kormány eddig is egyeztetett és együttmûködött a felekkel, mert tudják, hogy sikeres gazdaságpolitikát csak együttmûködésre lehet alapozni.     

Elmondta azt is, hogy ha elfogadják a javaslatot, akkor nem nemcsak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is a nyertesei lesznek, mert sokszor a termelési ciklusok miatt volt, aki rövid idõre elvesztette az állását. Ezt a helyzetet szeretnék a javaslattal orvosolni - szögezte le.     

Ander Balázs (Jobbik) szerint a beterjesztett javaslat "szociopata, neoliberális, piaci fundamentalista recept" alapján íródott. Mintha a globális gyarmatosító nagyhatalmak kérését fogalmazná meg a kormány, és ezzel olcsón kiárusítják a magyar munkavállalókat - mondta.     

Azt kérte, hogy a képviselõk képzeljék bele magukat azoknak a korán kelõ, sokat dolgozó embereknek a helyébe magukat, akikre sokszor hivatkoznak. Ezek az emberek Ander Balázs szerint a javaslat elfogadásával közel 2300 órát dolgozhatnak a 2015-ös közel 1900 óra helyett.     

Késõbb a vitában Szilágyi György (Jobbik) azt hangoztatta, a kormánynak csak az számít, hogy a munkaadókat támogassák, a munkavállalókkal nem foglalkoznak, a lényeg, hogy minél olcsóbban lehessen itthon foglalkoztatni az embereket.     

Bánki Erik a vita végén elmondta, két szakszervezettel és munkavállalókkal is egyeztették, õk kérték ezt a módosítást. Hozzátette: a multinacionális érdekek kiszolgálása és "a munkavállalók kezének gúzsba kötése" több mint nevetséges vád.

MTI - Kanizsa

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot.