Fenti címmel tartott sajtótájékoztatót Röst János, az SZDSZ Nagykanizsai Szervezetének alelnöke, önkormányzati képviselõ.

Elmondta: Marton István ismételten megszegte a szavát, amit a konstruktív együttmûködésre és a kulturált közéleti viselkedésre adott a miklósfai „etikai kódex” aláírásával. Hisztériakeltése a vízdíj körül a nyári Vízmû elleni személyes bosszúhadjáratának a folytatása, ami a vezérigazgató elleni „pancser puccsban” csúcsosodott ki,  abban az idõszakban már a törvényesség látszatára sem adva 13 alkalommal sértette meg a rendeleteket és a jogszabályokat.

A törvénysértéseit újabb három ponttal gyarapította:
1. A Vízmû által októberben megküldött Üzleti tervet megtárgyalásra nem terjesztette elõ a közgyûlésnek (erre 3 alkalommal is lehetõsége volt). Ez a Szindikátusi szerzõdés szerint kötelezõ az aláíró önkormányzatoknak.
2. A jegyzõi észrevételt a törvénysértés megszüntetésére semmibe vette, és az alpolgármesteri elõterjesztést, -ami ennek kiküszöbölésére történt- még szavazásra sem tette fel, hogy a közgyûlés egyáltalán megtárgyalhassa.
3. Az általa beterjesztett 10 %-os vízdíjcsökkentés szabálytalan volt, a Szindikátusi szerzõdéssel ellentétes, arról szavazni sem volt értelme, mert elfogadása esetén sem lett volna végrehajtható.
Marton István személyeskedõ közgyûlési magatartása alkalmas a Vízmû Zrt üzleti jó hírnevének megsértésére, ezzel jelentõs üzleti károkat okozhat.

A Városüzemeltetési Bizottság szabályos és törvényes javaslatai közt szerepelt (az elnök módosító javaslatával) a 0 % díjemelés és az 5 és a 10 %-os díjcsökkentés törvényes lehetõsége.
„Marton István és zenekara” mindháromra nemmel szavazott, így „Marton István és zenekara” akadályozta meg a vízdíj csökkentését Nagykanizsán.
Ezzel óriási öngólt rúgtak a vízdíj csökkentésére és ezáltal a lakossági terhek csökkentésére.
Marton István szabotálta el az üzleti terv megtárgyalását és azt a lehetõséget, hogy Papp Nándor a ZRt közgyûlésén érdemben az önkormányzat nevében szavazhasson.
Ennek híján a szavazásban jogszerûen, ezen napirendi pontnál nem is vehetett részt.
Marton Istvánnak az ezzel kapcsolatos ellentétes állításai nem igazak, és tudatosan akarja Papp Nándort is lejáratni a közvélemény elõtt.
Az SZDSZ mindhárom Bizottsági javaslatra igennel szavazott, ezzel elõ akartuk segíteni, hogy végre kialakulhasson egy konszenzusos közgyûlési többség vízdíj ügyben.
A szolgáltatók reális díjemelése a jövõ évi inflációt és gazdasági visszaesést figyelembe véve az 5 % körüli díjemelés. Ez a szolgáltatás jellegébõl fakadóan +- 1-2 %-ot eltérhet.
A Bizottság által javasolt 0 %-nál a Szennyvízprojekt önrészére fordítható összeg az évi 200 millióval szemben 167 millió Ft, 5 % díjcsökkentésnél ugyanez 118 millió Ft, 10 % díjcsökkentésnél ez 58 millió Ft.
A következõ 2-3 évben elõzetesen még közel 450 millió Ft hiányzik az önrészbõl.
Ezek alapján belátható, hogy mely díjjavaslatok reálisak, szakszerûek, és hisztéria, demagógia nélkül támogathatóak.
A meg nem emelt elõirányzat: 5 % és az 5 %-os csökkentés relatíve 10 % csökkenésnek felelne meg.
Az SZDSZ ezt tartaná a jelenlegi helyzetben reálisan elfogadhatónak.
Így a lakosságnál is jelentkezne érzékelhetõen a csökkenés, és a 10 milliárdos Szennyvízprojekt sem kerülne veszélybe.

B.E.