A bruttó bérek az idén 10 százalék körüli mértékben nõhetnek, a reálbérek - 2,4-2,5 százalék inflációval számolva - 7-8 százalék közötti ütemben emelkedhetnek az MTI-nek nyilatkozó elemzõk szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste vezetõ makrogazdasági elemzõje kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által csütörtökön közölt adatok szerint a bruttó átlagkeresetek 10,7 százalékkal voltak magasabbak februárban az egy évvel korábbinál. Ez az ütem jelentõs gyorsulás a 2016-os 6,2 százalékos átlagos bõvüléshez képest. A nettó bérek is azonos lendülettel, 10,7 százalékkal nõttek éves bázison februárban, ami reálértelemben 7,6 százalékos emelkedés.     

Az elemzõ szerint az átlagkeresetek lendületes bõvülése több tényezõnek is köszönhetõ, az egyik a feszes munkaerõpiac bérfelhajtó ereje, amit a történelmi mélypontra esõ, 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta is jelez. Emellett a 15 százalékkal megemelt minimálbér, illetve a 25 százalékkal megnövelt garantált bérminimum is jelentõsen hozzájárult a bérdinamikához - tette hozzá.     

Ürmössy Gergely kommentárjában úgy vélte, az idén kitarthat a bérnövekedés üteme, éves átlagban 10 százalék körül lehet, az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedést vár.     Megjegyezte: a feszes munkaerõpiac, a stabilan növekvõ bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy az idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Az Erste becslése szerint a gazdasági bõvülés  üteme az idén elérheti a 3,4 százalékot.     

Horvát András, a Takarékbank elemzõje is arra számít, hogy az idén 10 százalékkal nõnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Mindez a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nõhetnek a reálbérek.     

Úgy vélte, a bérnövekedésre jelentõs felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemû béremelkedésre lehet számítani a következõ években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyû bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.     

Horvát András is úgy látja, hogy - az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat elõrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztõrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt - a következõ években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezt az év elején némileg ellensúlyozhatja az elhúzódó extrém hideg idõjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák.

MTI - Kanizsa