Neves zalai népmûvészek kiállításával zárja a 2009-es esztendõt a Hevesi Sándor Általános Iskola galériája. November 26-án (csütörtökön) 18 órakor Csótár Rezsõ fazekas, Hácskó Imréné Zsuzsa népi szövõ, Mármarosi Mária szalmafonó, Pulainé Cserti Ilona csuhészobrász és Riskó Erzsébet népviseleti babakészítõ hozza el az iskolába legszebb, karácsonyhoz kapcsolódó kézmûves munkáját. A tárlat érdekessége, hogy valamennyi alkotó tulajdonosa a „Népi iparmûvész” vagy a „Népmûvészet mestere” címnek.

Csótár Rezsõ Szentgyörgyvölgyön született egy olyan fazekas családban, ahol apáról fiúra szállt a mesterség. Már dédapja is fazekas volt. Ma is itt él, dolgozik. E szép hivatás fortélyait édesapjától, Csótár Gézától tanulta meg. Õ volt a mestere. A szülõktõl, nagyszülõktõl, dédszülõktõl örökölt õsi formavilágot megõrizve készíti alkotásait. Munkáiban nagy segítség felesége Erzsike, akit a mûvész édesanyja tanított meg az írókával való festésre, az eredeti, õsi motívumokra. A kerámiák legnagyobb részére õ álmodja rá a szebbnél-szebb rajzolatokat.

Hácskó Imréné (Zsuzsa asszony) munkája során Hetés gazdag szín- és motívumvilágát használja, s szõtteseit egy Zalaszombatfáról származó 130 éves szövõszéken készíti. Kizárólag természetes alapanyagokat (len, kender és pamut) használ. Gyönyörû szõttesei annyira keresettek, hogy alig gyõz eleget tenni a megrendeléseknek.

Mármarosi Mária 20 évig Zalaszentgróton a Mûvelõdési Központban dolgozott. Itt került közelebbi kapcsolatba a népmûvészettel. A Zala Megyei Népmûvészeti Egyesület alapító tagjaként évek óta tevékenyen részt vesz a közösség munkájában. Alkotásait az egész országban ismerik, de többször járt külföldön is, ahol a magyar népmûvészet kézmûves kincseit népszerûsítette, elsõsorban a szalmafonást és a tojásfestést.

Pulainé Cserti Ilona a híres magyar csuhészobrászat neves tagja, a népmûvészet terjesztésének, tanításának jeles zalai képviselõje. Nemcsak Nagykanizsán és a megyében vívta ki a szakmai elismerést, de külföldön is sok helyen láthatták munkáit.
Számos népmûvészeti szakkör (hímzõkör, kézmûves csoport ) vezetõje nemcsak Zalában, de még Szlovéniában is. Csuhészobrai a népi szokásokat, néphagyományokat örökítik meg, oly finomsággal és tökéllyel, hogy alkotásai szinte megmozdulnak.

Riskó Erzsébet maga formálta, népviseletbe öltöztetett, vagy hagyományos módon bepólyált babái láttán a gyerekek szeme azonnal felcsillan, s olyan áhítattal közelednek feléjük, amilyen érdeklõdés csak valami õsi, bennünk lévõ belsõ késztetésnek tudható be. Talán ennek köszönhetõ az is, hogy alkotásait mindenhol nagy szeretettel fogadják és mutatják be. Ezek a babák azonban nemcsak játékszerek, de a népviseleti ruhák formavilágának élõ múzeumai is.

Az iskolában november 26-án a szokásoknak megfelelõen két kiállítás megnyitót tartanak. Az egyiket 14.15 órakor a tanulóknak, melyre szeretettel várják a környékbeli iskolák és óvodák érdeklõdõ gyermekeit is. A másik megnyitót 18 órakor a felnõtteknek. Ezen Prokné Tirner Gyöngyi, a zalaegerszegi Kézmûvesek Háza szakmai vezetõje ismerteti meg a nézõkkel az öt neves zalai népmûvész hagyományõrzõ és értékteremtõ munkásságát.

A szép népmûvészeti tárlat december 19-éig tekinthetõ meg iskolanapokon 8-16 óráig.