A világvárosokban a zöld hiánya miatt rendkívül sok problémát okoz például a légszennyezettség. Élhetõbb és fenntarthatóbb városok létrehozása a célja a Green City mozgalomnak. A lehetõségekrõl Vincze Tamás tájépítész tartott elõadást a keszthelyi könyvtárban. A szakember szerint a városi zöldfelületeket elsõsorban alapszükségletnek kellene tekinteni, nem pedig egy költséges dekorációnak.

A városi zöldterületek rendkívül fontos szerepet játszanak az emberek mindennapjaiban. Keszthelyen, ahol a város közelében számos erdõ található, és a település határain belül is sok a zöldterület, az urbanizáció kevésbé érezteti a hatását. A világvárosokban azonban a zöld hiánya miatt rendkívül sok problémát okoz például a légszennyezettség. A keszthelyi könyvtárban egy helyi tájépítész a Green City mozgalomról és a városi zöldfelületek hatékony kialakításáról és fenntartásáról beszélt. Az elõadás a Keszthelyi Városvédõ Egyesület szervezésében jött létre, akik fontosnak tartják felhívni a figyelmet az élhetõbb környezet kialakítására.

„Mind a városvédõ egyesületben, mind a környezetvédõ egyesületben nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a városi létben való egészséges mûködésünknek odafigyeljünk a feltételeire. Ez a feltétel inkább egy feltételrendszer. Azt gondoljuk, hogy fontos a jó levegõ, a jó víz, a jó talajtani és környezeti viszonyok. Ezek mind olyan, hosszútávra szóló, megõrzendõ értékek, és Keszthelyen mindegyik kiemelt értéknek számít. Úgy gondoljuk, hogy errõl beszélni kell" – fogalmazott az egyesület titkára, Németh Ferenc.

A 2002-ben, Hollandiában létrejött Green City mozgalomnak élhetõbb és fenntarthatóbb városok létrehozása a célja. Hazánk 2010-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, és a tagok azóta azon dolgoznak, hogy a városokat a legteljesebben tudják integrálni a mûködõ ökoszisztémába.

Vincze Tamás a keszthelyi elõadáson hangsúlyozta, a fenntartható zöldterületek tervezésénél a természet alapvetõ törvényeit kell szem elõtt tartani. „Vannak a természetnek körforgásai, amit tanulnak egyébként már az általános iskolában is a gyerekek, hogy a víz körbe forog, felhõ lesz belõle, aztán lehullik csapadékként, visszajut a talajba, majd a talajon keresztül a patakokba meg a tengerekbe, csak ezeket elfelejtettük. Az történik, hogy a városokban leburkolt minden, aszfalt vesz minket körbe, aztán elvezetjük csatornákon keresztül messze, hogy minél nagyobb áradást hozzunk létre. Ha például csak annyit teszünk a vízzel kapcsolatban, hogy megértjük, hogy mi a víz körforgása, és helyben tartjuk a csapadékot, magyarul helyben szikkasztjuk, akkor már egy dolgot például a fenntartható tájépítészetbõl megvalósítottunk” – mondta a tájépítész, aki azt is hangsúlyozta: a városi építészetben a fenntarthatóság az egyetlen jövõbe mutató trend. Fontos, hogy a zöldfelületek ne csak dekorációs célokat szolgáljanak, hanem hozzájáruljanak a városban lakók életkörülményeinek javításához is.

Kanizsa TV - Kanizsa