Bár kevés ideig élt itt, Lugos Margit ezer szállal kötõdik Nagykanizsához: nagyapja, Krátky István 1930 és 1944 között a város elsõ embere volt, és igazi lokálpatriótaként dolgozott Kanizsa felvirágoztatásáért. A néhai polgármester unokája tegnap hazalátogatott.

A Thúry György Múzeumból a Vasemberházba vezetett Lugos Margit útja, ahol a Hortobágyi Kényszermunka Táborokba Elhurcoltak Egyesületének nagykanizsai tagjaival találkozott. Dr. Krátky Istvánt, Nagykanizsa egykori polgármesterét 1952-ben deportálták: feleségével, lányával, vejével és négy unokájával – köztük Margittal – együtt hurcolták el a Hortobágyra. A találkozó résztvevõinek többsége még egészen kisgyermekként élte át a kényszermunkatáborok szörnyûségeit. „Visszaemlékezünk, és örülünk neki, hogy legalább itt, Kanizsán találkozunk. Valószínûleg ez megtörtént a Hortobágyon is, de sokan voltunk és nem mindenki ismer mindenkit. Tizenkét tábor volt, és ennyi idõ után már nem tudjuk, hogy ki kicsoda” – meséli Könnyüd Ilona.

Lugos Margit és férje a Polgármesteri Hivatalba is ellátogatott. Dénes Sándorral felidézték Krátky István azon intézkedéseit is, amelyek évtizedekre meghatározták a város fejlõdését, és Kanizsa történetének egyik legmeghatározóbb alakjává tették a néhai polgármestert. Mint arra Dénes Sándor rámutatott: „Nem volt könnyû helyzetben, a gazdasági válság idején örökölte és vette át a feladatot, de megoldotta, sõt, ebben az idõszakban Nagykanizsa óriásit fejlõdött: nagyon sok intézmény ekkor jött létre. Például ahol most vagyunk, a Polgármesteri Hivatal épülete is akkoriban épült, a törvényhozás házaként építették a '30-as években.” Iskolák, templomok, a városi strand és uszoda létesítése kötõdik egykori polgármester nevéhez, de a sor még hosszan folytatható. Mint azt Dénes Sándor elmondta, tervei szerint a közeljövõben egy szoborral adóznának a nagy formátumú városvezetõ emlékének.

A Budakeszirõl érkezett vendégek a régi iskolát is felkeresték: Lugos Margit a Rozgonyi Úti Általános Iskolában töltötte az elemi iskola elsõ évét, és itt is folytatta volna tanulmányait, ha a politikai rendszer nem szól közbe. Krátky Istvánt – a nyilasellenessége miatt – a német megszállás után mentették fel tisztsége alól. „1939-ben, amikor kitört a világháború, a kormánytanácsosa volt Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek. Õ és id. Antall József menekültügyi biztos felkérték, hogy titokban csináljon itt egy lengyel menekülttábort, hogy a németek és az oroszok elõl menekülõ, lengyel tisztek és katonaköteles fiatalok – akik közt nagyon sok zsidó fiú volt –, ide menekültek, és innen tudtak továbbmenni Palesztinába, ahol aztán megalakult a híres II. lengyel hadtest, ami a háborúban, az áttörésnél nagyon komoly szerepet játszott” – árulta el a Kanizsa TV-nek Lugos Margit. Az addig titokban mûködõ lengyel menekülttáborról 1942-ben szerzett tudomást a Gestapo. A tábort azonnal bezáratták, Krátky Istvánt pedig két évvel késõbb távolították el hivatalából.

Kanizsa TV - Kanizsa