Egy rendeletmódosítás nyomán a siketeknek és nagyothallóknak is elég lesz a szokásos egészségi alkalmassági vizsgálaton részt venni, amennyiben azt a jogosítvány meghosszabbításáért kérik - számolt be az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár.

Ladányi Márta kifejtette: az eddigi gyakorlattal ellentétben a siket és nagyothalló autóvezetõknek a januárban életbe lépett módosítást követõen nem kell minden jogosítványhosszabbításkor külön szakorvosi vizsgálatokra és az orvosi rehabilitációs bizottság elé menniük.     

Ha a fogyatékkal élõ hitelt érdemlõen bizonyítani tudja, hogy állapotában változás nem következett be, az orvosnak mérlegelési joga lesz a jövõben, de kötelezõen nem kell elrendelni külön a rehabilitációs bizottság vizsgálatát - fejtette ki a helyettes államtitkár.     

Hozzátette: az orvosi rehabilitációs szakbizottság elõtti megjelenés csak a jogosítvány megszerzésénél kötelezõ.     

Tapolczai Gergely, a Fidesz országgyûlési képviselõje a sajtótájékoztatón felidézte, 2009-ig több ezer hallássérült kaphatott jogosítványt, azonban az akkori szocialista vezetésû államtitkárság úgy módosította volna a rendeletet, hogy aki hallássérült, az alkalmatlan a vezetésre. Ennek a rendeletnek a hatályba lépését sikerült felfüggeszteni 2010-ben - mondta.     

A képviselõ jelezte, hogy a legutóbbi módosítás után "változás állt be az orvosok hozzáállásában", és egyre nagyobb számban vonják vissza a siketektõl és nagyothallóktól a jogosítványt a rehabilitációs vizsgálaton, vagy nem hosszabbítják meg az okmányhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot.     

Tapolczai Gergely kiemelte, hogy a hallássérültek semmilyen felmérés szerint sem okoznak vagy szenvednek el több balesetet, mint ép társaik. A jogosítvány sokak számára a mindennapi életet teszi könnyebbé és ezért üdvözlik a mostani módosítást.     

Kérdésre válaszolva a politikus elmondta, havonta 5-6 panasz érkezik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségéhez a gépjármûvezetõi engedélyhez szükséges egészségi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatosan.     

Tapolczai Gergely felidézte, Magyarország 1967-ben az elsõ európai országok közé tartozott, ahol engedélyezték a siketek és nagyothallók jogosítványszerzését. Az úttörõ ebben a hallássérült Vertner Györgyné Ivánkai Mária asztaliteniszezõ volt, akit azóta a nemzet sportolójává választottak.     

Magyarországon a népesség öt százaléka vallja magát fogyatékosnak, közülük 71 ezren siketnek és nagyothallónak.

MTI - Kanizsa