Egy évszázada pedig elõször adták át az általa alapított és róla elnevezett díjat, amely azóta is az amerikai újságírás legrangosabb kitüntetése. A Pulitzer-díj alapítója Makón született, 1847. április 10-én. Kalandos élete volt, és tipikus példája annak, hogy a tehetséges, hatalmas akaraterejû, de szegény emberek is felérhetnek a csúcsra, és övék lehet a világhír, ha kitartóak.

Az USA egyik leghíresebb újságírója, majd késõbbi lapkiadó sajtómágnása a magyar Alföldrõl indult Amerikát meghódító útjára. Egy makói zsidó terménykereskedõ rosszul látó és gyenge fizikumú gyermekeként látta meg a napvilágot, majd kamaszkorában Pestre került. Katonának szeretett volna állni, de testi adottságai miatt nem vették fel az osztrák hadseregbe. Ezután Nyugat-Európa felé vette az irányt, de sem a francia idegenlégió, sem pedig a brit hadsereg nem tartott igényt rá, azonban az éppen polgárháborúban álló amerikaiak igen: 1864 nyarán, mindössze 17 évesen belépett az északiak hadseregébe, és hamarosan egy Hamburgból induló hajó fedélzetén találta magát, amely egészen New Yorkig vitte. Pulitzert a fõleg németekbõl álló 1. számú önkéntes Lincoln-lovasezredbe sorozták be, majd egy esztendõn át, kisebb ütközetekben jeleskedve vette ki részét Észak és Dél háborújából. Miután Észak gyõzött és létrejött az USA, leszerelték – 1865 nyarán –,de New Yorkban nem talált állandó munkát, így végül a Missouri állambeli St. Louisba költözött, ahol egy német nyelvû napilapnál helyezkedett el, 1868-ban.Újságírói karrierje révén hamar jómódú és ismert ember lett belõle, olyannyira, hogy négy év múlva megvásárolta munkaadó napilapját, majd 1878-ban, a St. Louis-i napisajtó-konkurenciát is. Ezekben az években komoly politikai pályát is befutott: a republikánus párt képviselõje, majd St. Louis rendõrfõnöke lett, de végül mégis az újságírás mellett döntött.

Öt év múlva, 1883-ban már gazdag ember, aki több veszteséges újságot is felvásárolt, majd nyereséges lapokká varázsolta azokat, mint például a New York World címû napilapot. Visszaköltözött New Yorkba, és az újfajta: az emberekre, botrányokra és szenzációkra összpontosító újságírás felé fordult, ami aztán óriási sikert aratott az amerikaiak körében. Ekkor született meg a tényfeltáró, oknyomozó újságírás is, amelyre az olvasók mindig vevõk voltak.Megromlott egészségi állapota miatt 1890-ben visszavonult az újságírástól, és a World aktív szerkesztésétõl is. Ideje jó részét orvosi kezelésekkel töltötte. Szinte teljesen megvakult, az amúgy is „nehéz”, tolakodó modorú ember hirtelenharagúvá, depresszióssá vált, és rendkívül érzékeny lett az erõs hangokra: ha szállodába kellett megszállnia, a szóbeszéd szerint emberei elõre tanulmányozták a környezõ utcák zajviszonyait és lefoglalták a lakosztálya feletti, alatti és melletti szobákat is. Többnyire a jachtján tartózkodott, de az újságja és az üzleti érdekeltségeifeletti irányítását mindvégig megõrizte.1911. október 29. napján hunyt el a Dél-Karolina állambeli Charlestonban, mikor szeretett jachtján a város kikötõjében horgonyzott. New Yorkban, Bronxban temették el.

Pulitzer végrendeletében 2 millió dollárt hagyott a New Yorki Columbia Egyetemre, hogy létrehozhassanak ott egy újságíró fõiskolát, ami aztán egy évvel a halála után indult útjára. Máig ez az egyik legnagyobb presztízsû újságíró-iskola a világon, amely,többek között kiadja a Pulitzerrõl elnevezett díjat is. A sajtómágnás végakaratának megfelelõen létrehozott kitüntetés, amit 1917-ben adtak át elõször, immár egy évszázada az USA legrangosabb újságírói kitüntetése, ami kizárólag az amerikai napilapok és hetilapok újságíróinak adható az egyesült államokbeli újságok vagy hírügynökségek által megjelentetett fotókért, jelentésekért és cikkekért. A Pulitzer-díj nyerteseit egy független bizottság választja, amelyet a Columbia Egyetem Újságírói Kara igazgat. Pulitzer József emlékét Makó fõterén ma is õrzi egy mellszobor, míg a városháza mellett pedig dombormû teszi a híres magyart halhatatlanná.

Dr. Papp Attila