Elkészült a már több mint 300 éve elpusztított egykori kanizsai vár és várkastély három korszakát bemutató, háromdimenziós grafikai rekonstrukció, amelyet pénteken mutattak be Nagykanizsán sajtótájékoztatón.

A lehetõ legpontosabb történelmi hûséggel megalkotott digitális rekonstrukció a város tulajdonában lévõ Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. megrendelésére készült - mondta Horváth Balázs, a társaság ügyvezetõje, emlékeztetve, hogy a cég jelenlegi telephelye az egykori építmény területén fekszik, két éve a város múzeumával közösen egy önálló vártörténeti bemutatóhelyet is kialakítottak itt.     

Balogh András, a Pazirik Kft. ügyvezetõje elmondta: cégük mintegy 70 történelmi épület - köztük 20 vár - grafikai megjelenítését valósította meg eddig. Kiemelte: a rendelkezésre álló dokumentumok, képek alapján a 900 négyzetméter alapterületû várkastély 1380-as és 1440-es állapotát, valamint a késõbb köré épült, nagyjából 900-szor 600 méteres területet elfoglaló vár 1600-as képét adja vissza a munkájuk. A hozzávetõlegesen 1500 munkaórát igénylõ grafikai ábrázolásokat hosszú évtizedek régészeti, kutatói, történelmi munkáira alapozták.     

Kelenik József, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese, a kanizsai várral 1988 óta foglalkozó szakértõ rámutatott: a ma már nem létezõ kanizsai erõdrõl mintegy 200 oldalnyi írásos dokumentum maradt fent, de a korábbi régészeti kutatásokat és a korabeli ábrázolásokat is felhasználták, hogy a lehetõ legpontosabban tudják megmutatni, milyen is lehetett egykor az építmény.     

Egyedül a várkastély épült kõbõl és téglából, az öt bástyájú várfal építéséhez azonban csak földet és fát használtak, ezért is tûnhetett el viszonylag gyorsan a nyoma. A kisebb épületeket, a térképeken, rajzokon jelölt kutat vagy a vár bejáratát sok esetben csak úgy tudták megjeleníteni, hogy a máig fennmaradt hasonló építmények részleteit vették alapul - említette a kutató.     

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára, Nagykanizsa országgyûlési képviselõje nagyszabású tervek elsõ lépéseként beszélt a most elkészült digitális rekonstrukcióról, hozzátéve, hogy a várost vonzó idegenforgalmi célponttá tehetné, ha újjáépülne a várkastély. Felidézte, hogy régi terve ez a városnak, "kézzel foghatóvá tenni" a történelmet, Kanizsa várát és mítoszát, amelyhez olyan személyiségek kapcsolódnak, mint Kanizsai Dorottya, a mohácsi vész egyik hõse vagy Thury György, Kanizsa egykori várkapitánya.     

A város napjára idõzített bemutató kapcsán Dénes Sándor polgármester arról beszélt, hogy 1245-ben, IV. Béla adománylevelében tûnt fel elõször Kanizsa neve, ezt ünneplik ezekben a napokban a városban. Az egykori várat ugyan az 1700-as évek elején elpusztították, de Nagykanizsán jó néhány olyan épület áll még ma is, amelynek kövei az egykori várból származnak.     

Horváth Balázs az MTI kérdésére elmondta: a digitális rekonstrukciót várhatóan a jövõ héten tárják a nagyközönség elõ a www.kanizsavar.hu oldalon. A tervek szerint háromdimenziós nyomtatással makett is készül, illetve a továbbiakban animációra, valamint virtuális várlátogatásra is szeretnék alkalmassá tenni a grafikai munkát.

MTI - Kanizsa