Ezer és húsz esztendeje annak, hogy 997. április 23-ánaz akkor még pogány poroszok, a Balti-tenger partján fekvõ, mai Elblag környékén megölték Prágai Adalbert püspököt, akihez a történetírás Szent István király megkeresztelését is köti. Az bizonyos, hogy István királlyá koronázása elõtti években fontos hittérítõ munkát végzett a magyarok földjén.

Prágai Adalbert 957 körül születhetett, Kelet-Csehországban. A sokat betegeskedõ, majd a csodával határos módon felgyógyuló fiatal Adalbertet 972-ben adták szülei a magdeburgi dóm iskolájába, hogy itt készüljön a papi hivatásra: gyógyulását ugyanis Isten üzenetének vélték a szülõk. Adalbert a kezdetektõl kitûnt vallásosságával és észjárásával társai közül. Bérmáláskor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletbõl. Az érsek halála után, 981-ben visszatért Prágába, ahol az elsõ prágai püspök, Dietmar szentelte pappá. Két év múlva, 983-ban a haldokló Dietmar prágai püspök ágyánál ismerte fel Istentõl való hivatását és vezekelni kezdett: megfogadta, hogy életét a hit terjesztésére szenteli.

II. Boleszláv cseh fejedelem,eltökéltségét látva õt jelölte ki Dietmar utódául és így Prága püspökévé nevezték ki. Látva azonban a világi környezet pogányságát, a fõurak hatalmaskodását, és a papok engedetlenségét, 989-ben Szent Nílus hatására Rómába utazott, és öt évig élt az aventinusi Szent Elek és Bonifác-apátságban,bencés és bazilita szerzetesek között. A püspököt 994-ben II. Boleszláv és Willigis mainzi érsek visszarendelték Prágába. Adalbert hazatért, azonban ismét hamar összetûzésbe került a cseh világiakkal pogány életük és a templomi menedékjog többszöri, véres megsértése miatt. A rákövetkezõ évben, 995-ben Szászországba utazott, ahol a Sziléziáért dúló küzdelemben a békére vágyó Adalbert a csehek érdekeit sértõ kompromisszumot kötött a Piast-dinasztiával, amiért II. Boleszláv lemészároltatta a püspök egész családját. A világi élet kegyetlenségétõl megcsömörlött püspök erre újfent odahagyta hivatalát, és Magyarországon és Ravennán keresztül Rómába, az aventinusi monostorba utazott.

Ekkortájt történt, hogy Magyarországon, Géza fejedelem udvarában is eltöltött némi idõt. Gézára és fiára, Istvánra gyakorolt hatása mind külpolitikai, mind egyházpolitikai szempontból jelentõs volt. Ezt támasztja alá, hogy a történetírás István megkeresztelését is Szent Adalbertnek tulajdonítja, mely bizonyítja Szent Adalbert magyarországi munkájának egyháztörténeti jelentõségét is. Adalbert püspök tevékenységének is köszönhetõ, hogy az ezredforduló táján teret nyert a nyugati kereszténység Magyarországon, és Európa végül befogadta és elfogadta a fiatal magyar államot.Mikor Rómában, 996. májusában német-római császárrá koronázták III. Ottót, Adalbert baráti viszonyba került a német uralkodóval, akire mély benyomást tett Adalbert õszinte és komoly vallásossága, jámborsága. Hazafelé menet elkísérte III. Ottót Németországba, és hosszabb ideig az udvarában vendégeskedett Mainzban. Innen a lengyel fejedelem udvarába utazott, és pápai engedéllyel megalapította a meseritzi apátságot, mely élére Anasztáz-Asztrikot nevezte ki apátnak, aki késõbb Esztergom érseke lett.

Vitéz Boleszláv fejedelem kérésére, 996-ban a Balti-tenger partján élõ poroszok térítésére indult. Boleszláv erõs katonai kíséretet adott Adalbert mellé, aki 996-97 fordulóján érkezett meg Poroszországba, ám néhány hónap múlva, 997. április 23-án vértanúhalált szenvedett. A feljegyzések szerint a püspök kezdetben sikerrel végezte a munkáját, de a pogány porosz papok áprilisban feltüzelték ellene a poroszokat egy szentként tisztelt facsoport kivágása miatt. Adalbert és kísérõje, Gaudentius egy Gdansk környéki tisztáson táborozott le, a mai Elblag közelében. Ekkor érték õket utol a porosz lovasok, akik nem sokat teketóriáztak: megkötözték, és dárdáikkal átdöfték a püspököt, majd a fejét is levágták. A krónikások szerint Vitéz Boleszláv a súlyával megegyezõ aranyat adott a pogányoknak a püspök holttestéért, akit késõbb Gnieznóban temettek el. A mártírt I. Szilveszter pápa már 999-ben szentté avatta, leghíresebb életrajza pedig 1004-re született meg Querfurti Szent Brúnó tollából. Földi maradványait 1030-ban a csehek Prágába vitették és hazájuk védõszentjét tisztelik benne azóta is. Magyarországon is él emlékezete: máig õ az esztergomi egyházmegye védõszentje. Az esztergomi Nagyboldogasszony Bazilika tövében felépült papnevelde épülete pedig szintén a Szent Adalbert Központ nevet kapta.

Dr. Papp Attila