Többé már nem kell aggódni azon, ha elfogy a palackos víz a sivatagban. Egy új eszköznek köszönhetõen ugyanis 12 óra alatt több liter vizet is ki lehet nyerni a levegõbõl, s még az sem akadály, ha csak 20 százalékos a pártartalom.

„A vízbûl veszi ki a zoxigént, tetszik érteni?” Talán sokaknak lehet ismerõs ez a mondat, ami Szalacsi Sándor internetes sztár száját hagyta el még 1989-ben, igaz, a videó jóval késõbb, 2002-ben került fel a világhálóra. Sándor azt próbálta meg elmagyarázni az õt filmezõ operatõrnek, hogy a településen élõ Fogarasi Árpád valami olyan objektumot akar építeni, aminek a segítségével a vízbõl ki lehet majd nyerni az oxigént.

No, az nem derült ki, hogy ez sikerült-e a férfinak, az viszont biztos, hogy amerikai tudósoknak az oxigénbõl, vagyis a levegõbõl sikerült vizet kinyerniük. A kaliforniai Berkeley Egyetemen kidolgozott speciális készülék megváltoztathat bizonyos életformákat, fõleg a száraz, sivatagos éghajlaton. A berendezés akár 20 százalékos páratartalom mellett is, 12 óra leforgása alatt, 2,8 liter vizet képes kiszûrni a levegõbõl. A mûvelethez ráadásul semmi elektromosságra nincs szükség, a gép az ehhez szükséges energiát a Napból nyeri.

– Nagyon nagy szükség van erre a készülékre –jelenti ki dr. Galambos Ildikó, a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató-FejlesztõKözpont kutatási vezetõje, tudományos fõmunkatársa. A szakember szerint korábban már voltak erre kísérletek, hogy nedvesebb területeken „megfogják” a levegõben lévõ vizet, ebben azonban az újítás az, hogy alacsony páratartalmú levegõbõl is képesek a vizet kivonni viszonylag nagy hatékonysággal.

A készülék mûködése nem annyira bonyolult, mint ahogyan azt gondolnánk. A mûködése egy úgynevezett mátrixon alapul, ami a szakemberek szleng szótárában kémiai barkácsolásnak is nevezhetõ. Itt a szerves anyagok és fémek kötésével jön létre egy olyan porózus (lyukacsos) szerkezet, ami a belsõ térben tudja a kis vízmolekulákat megkötni. Aztán ez az anyag egy fém és egy légáteresztõ réteg közé be van préselve, így a levegõbõl el tudja vonni a vizet, ezen áthalad, és ebbõl a napenergia segítségével kipárolog,a fémrétegen pedig lecsapódik, s így nyeri a készüléka tiszta vizet. Az így nyert folyadék ráadásul majdnem 100 százalékos tisztaságú, teszi hozzá dr. Galambos Ildikó.

A nagykanizsai kutatóközpontban azonban nem kísérleteznek hasonlóval, mivel az eszközök sem adottak ehhez, másrészt itt a víztisztításra feketetik a legnagyobb hangsúlyt. A labor azonban így is jó úton halad afelé, hogy Kanizsa legyen a magyar vízipar egyik központja, emeli ki dr. Birkner Zoltán. A PEN kampuszigazgatója szerint az elmúlt két és fél évben azért dolgoztak, hogy valóban Nagykanizsa legyen Magyarországon az ipari és a lakossági víztisztítás egyik kiemelt centruma.

Az egyetemi vezetõ egyébként szintén üdvözölte az amerikai fejlesztésû készüléket, ami képes vizet kinyerni a levegõbõl. Azt pedig külön jónak tartja, hogy amikor bármilyen vízkutatással kapcsolatos információk jelennek meg, vagy csak magáról a vízrõl van szó, akkor sokaknak, még szerkesztõségünknek is, a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató-Fejlesztõ Központ jut az eszébe…

Marosi Gábor

A központban egyaránt fontos a kutatás és az eredmények megosztása, felhasználása is (Fotó: Gergely Szilárd)