Nemcsak Magyarországon, de egész Európában, a mai napig gyakorolt népszokás a májusfa-állítás. Sok évszázados múltra Erdélyben, a székelyek földjén tekint vissza: ott már az 1400-as évek elejétõl feldíszítették május elsõ napján a házakat zöld lombokkal, míg a módosabb családok már akkortájt is szebbnél-szebben feldíszített, egész fákat állítottak az udvarukban, így köszöntve a májust: ugyanis a májusfa eredetileg a természet újjászületésének szimbóluma volt, majd az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kellékévé vált.

A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak vagy hajnalfának is hívták, másutt pedig májfának nevezték. A májusfát az elmúlt évszázadokban, elsõsorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát fõként lopták a legények, ezért a hatóságok sok esetben tiltották ezt a szokást. A májusfa „gyakorlati haszna” az volt, hogy azzal adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfát csoportba szervezõdve állították a legények a lányoknak: ez a fiú komoly szándékának biztos jele volt. Magas, sudár, fiatal fákat használtak erre a célra, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, némely esetben étellel-itallal is feldíszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak. Gyakran a falunak, községnek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, amelynek lehántolják a kérgét és színes krepp-papírral díszítik, valamint szalagok, sõt, üveg bor, parfüm, ékszer és más ajándékok is kerülhetnek rá. A májusfa felállításának legjellemzõbb, hagyomány szerinti idõpontja a május 1. napjára virradó éjszaka volt. A májusfát vagy májusi gallyat világosig õrizni kellett. Amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén, napközben kapott májusfát, ami leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. Ezután pedig szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követõen a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. A legtöbb helyen pünkösdkor „kitáncolták” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s ha a virág az ablakba kerül, akkor a vágyakozás nem hiábavaló. Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részérõl a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve.

Dr. P. A.