Zala megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) rendelkezésre álló 23,2 milliárd forintból több mint 12,3 milliárd forint forrást kötöttek le eddig azok a pályázatok, amelyek keretében ipari parki, óvodai, bölcsõdei és turisztikai fejlesztéseket is megvalósítanak - közölte a megyei közgyûlés elnöke Zalaegerszegen.     

Pál Attila a megye három választókörzetének fideszes országgyûlési képviselõjével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: Zalában elsõsorban önkormányzati fejlesztéseket szolgáló pályázatokból eddig 139 kérelmet bíráltak el, 77 pályázó részesült támogatásban, összesen 9,9 milliárd forint értékben. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már korábban csaknem 1,5 milliárd forint forrást kapott a TOP-keretbõl, illetve csaknem egymilliárdot fordítottak a megyei foglalkoztatási paktum programjaira, ezekkel együtt Zalában tehát több mint 12,3 milliárd forintnyi forrást kötöttek le mostanáig.

Hozzátette, hogy várhatóan két héten belül további 88 pályázat sorsáról is döntenek, ezekre összesen 9,8 milliárd forintot használhatnak még fel. Valamivel több mint egymilliárd forint az a keret, amelyre még három nyitott pályázat keretében lehet további kérelmet benyújtani.     

A megyében minden második pályázó nyert tehát, a két megyei jogú várost kivéve - amelyeknek önálló TOP-keretük van - nyolc zalai városból és 248 további településrõl fõként a gazdaságfejlesztést célzó, valamint a szociális és egészségügyi intézményeket is mûködtetõ pályázók jutottak forráshoz - fejtette ki a zalai közgyûlés elnöke.     

Manninger Jenõ országgyûlési képviselõ, a zalai TOP-források miniszteri biztosa ezt azzal egészítette ki, hogy azt a kormányzati célt, miszerint az európai uniós források döntõ részét 2017 nyarára sikerüljön lekötni, Zalában is elérhetõnek tartja. Az elsõ ütem elbírálása után a következõ ütem pályázói számára is heteken belül döntés születik, így tehát nyárra a források több 90 százalékát sikerül lekötni.     

Úgy vélekedett, hogy elõzetesen a megye jól mérte fel a pályázati lehetõségeket, ezért sem volt túlzott a kérelmek száma, csak az orvosi rendelõk fejlesztését támogató keret esetében lenne szükség újabb források bevonására az igények magas száma miatt.     

A keszthelyi központú választókörzetbõl példaként említette, hogy ipari park és logisztikai központ fejlesztésére, termelõi piac kialakítására, számos orvosi rendelõ, valamint óvoda és bölcsõde építésére vagy korszerûsítésére nyertek el pénzt a zalai TOP-keretbõl.     

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára, a Mura-program miniszteri biztosaként beszélt arról, hogy Nagykanizsa térségében a helyben élõk megmaradását és a helyi gazdaságfejlesztést, turisztikát is szolgáló pályázatokra került a hangsúly. A Mura térségében a vízi turizmus, valamint kerékpárutak, kiszolgáló létesítmények fejlesztésére is jutott pénz, de ipari park, óvoda, bölcsõde és termelõi piaci kialakítására, felújítására is kaptak forrást a pályázók.     

Vigh László, a zalai autóipari tesztpálya miniszteri biztosa Zalaegerszeg térségébõl példaként említette, hogy nemcsak szociális és egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésére nyertek el forrást a pályázók, hanem piac kialakítására, csapadékvíz-elvezetõ rendszer és kerékpárutak megvalósítására is biztosítanak támogatást.

MTI - Kanizsa