A Magyar Geofizikusok Egyesülete Zala Megyei Csoportja és a Magyarhoni Földtani Társulat Dél- dunántúli Területi Szervezete nyolcadik alkalommal rendezte meg Földtudományi ankétját.

Az eseménynek helyet adó Hevesi Sándor Mûvelõdési Központban a megjelenteket Horváth Zsolt az MFT területi elnöke köszöntötte. Megnyitójában kiemelte, hogy az idei rendezvényre a korábbiaknál sokkal nagyobb létszámban jelentkeztek elõadók az ipariból, egyetemekrõl, kutatóintézetekbõl, valamint magántársaságoktól, és így ez a szakmai esemény mára országos jelentõségû ankéttá nõtte ki magát. A nagyszámú elõadások, és a száz fõt meghaladó közönség jelzi a rendezvény iránti igényt.

A program a „Föld Bolygó Nemzetközi Éve” alkalmából a „Lakóhelyünk Természeti szépségei” címû gyermekrajz pályázat díjkiosztójával kezdõdött. A pályázatra Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megye 32 iskolájából 427 alkotás érkezett. Az alsó tagozatos tanulók rajzait Járási Ildikó iparmûvész értékelte. A díjazottak között két kanizsai is volt. Ziegler Simon, a Piarista Iskola, és Bacsi Levente, a Hevesi Iskola tanulója.
Az elsõ elõadó, Ádám Béla bányamérnök a földhõ és hidrogeológiai modellezés, monitoringozás szerepérõl beszélt a hõszivattyús rendszerek mûködésénél.
Sári Zsófia (ELTE TTK Geofizikai és Ûrtudományi Tanszék, Budapest): A Lenti melletti katonai bázison végzett környezetgeofizikai kutatások eredményeit ismertette:
Idén szeptemberben az ELTE és a Leeds-i egyetem közös geofizikai terepgyakorlatán sor került a Lenti melletti Bottyán János laktanya környezetgeofizikai vizsgálatára. A célok között szerepelt a laktanya régi katonai térképének pontosítása kézi GPS mérésekkel, eltemetett tárgyak, szennyezõdések keresése és lehatárolása, és az egyes mérési módszerek használhatóságának vizsgálata a kutatási területen. Az eredmények alapján sikerült becsléseket végezni a késõbbi esetleges rekultivációhoz.
Tóth János a MOIM igazgatója a múzeum különleges tárgyairól, dokumentumairól tartott elõadást:
A Magyar Olajipari Múzeumba az alapítása óta eltelt négy évtizedben jó néhány különleges tárgy és dokumentum érkezett be hagyatékokból, ajándékozással és a munkatársak gyûjtõmunkája eredményeként. A különlegességek nem mindegyike alapvetõen olajipari relikvia, viszont a származás, valamint az egyéb közvetett kapcsolódások miatt mégis fontosak a magyar olajipar-történet, természetesen a magyar bányászattörténet, illetve technikatörténet számára. Némelyik tárgy, dokumentum nemcsak hazai, hanem európai, nemzetközi szempontból is kiemelkedõ vagy egyedi. Ilyen például az 1737-ben Selmecbányán készült türelemüveg. Különlegességnek számít az 1759-es évszámmal ellátott hiányos bányászzászló, mely az egyik legrégebbi hazánkban. A Selmecbánya környéki nemesérc bányászati tevékenységrõl szóló kéziratos könyv eddig nem ismert, nem publikált ritkaság. Az 1968-as algyõi olajkútkitörés egy jelenetét ábrázoló herendi porcelántányér is párját ritkítja.
Az ankét résztvevõi hallhattak még a természeti értékek védelmérõl a természettel szemben, fúrómagok vizsgálatáról, barlangok és bányák hõtechnikai hasznosíthatóságáról, talajvíz- és talajtisztítási technológiákról, Délnyugat-zalai kavics elõfordulások felkutatásáról.
A nap utolsó programjaként Szlávik Tibor (Rotary Zrt.), Tóth János (MOIM, Zalaegerszeg): Három bányászgeneráció válogatott iratai és emlékezései címû könyvsorozat – Dobsinától Brennbergbányáig, és a Szén és olaj – címû köteteivel ismerkedhettek meg a résztvevõk.
A rendezvényhez kapcsolódó kiállításon „Amit Neked is látnod kell! – Magyarország szépségei címû országos fotópályázat díjnyertes munkái, és az újonnan elõkerült Papp Simon relikviák voltak láthatók.
A relikviák elõkerülésének történetét Szalai Géza ismertette:
Dr. Papp Simon, a MAORT egykori vezérigazgatójának bányatiszti kardja, geológus kalapácsa, a kézjegyével ellátott három könyv és egy térkép, Magyarországon illetve az egész világon elsõ alkalommal a nagykanizsai földtudományi ankéton volt látható. A tárgyak az állagmegóvási munkálatokat követõen Bázakerettyén, a BT-2-es tankállomáson lévõ Olajipari Kismúzeumban lesznek megtekinthetõk. A szakmai nap Haas Jánosnak, a Magyarhoni Földtani Társulat elnökének, illetve Késmárky Istvánnak, a Magyar Geofizikusok Egyesülete alelnökének méltató szavaival záródott a mintegy százfõs hallgatóság elõtt.
B.E.