A Jogpont Hálózat díjmentes tanácsadását országosan eddig több mint tizenháromezer vállalkozó és munkavállaló vette igénybe. A Nyugat-dunántúli Jogpont Hálózat irodáihoz több mint 2500-an fordultak munkajogi, cégjogi és társadalombiztosítási kérdésekben. Az érdeklõdés folyamatosan nõ. A régió leglátogatottabb irodái közé tartozik: Gyõr, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Sopron.

Az elõzetes várakozásoknak megfelelõen a legnagyobb számban a munkavállalók kértek jogi tanácsot, de jelentõs számban fordultak álláskeresõk, vállalkozók és nyugdíjasok is a Jogpontokhoz. Ugyancsak viszonylag nagyobb számban jelentek meg a szakszervezeti tisztségviselõk is, akik az érdekképviseletet, illetve tagjaikat érintõ jogi tanácsot kértek. Az ügyfelek döntõ többsége most is munkajogi kérdéssel keresi fel az irodákat, jellemzõen a munkaviszony megszüntetése és a munkaviszony módosulása miatt. Gyakoriak a munkaidõvel és a pihenõidõvel kapcsolatos kérdések is.

A legtöbb zavar a felmondások körül van. Kevesen tudják ugyanis, hogy a munkáltató általi rendes felmondás esetén végkielégítés jár, amennyiben a munkavállaló 3 év folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik.
Pályázatokról, munkahely-megtartási lehetõségekrõl szintén sok kisvállalkozó érdeklõdik. A gazdasági krízis miatt elõtérbe kerültek a vállalkozás-finanszírozási kérdések is: munkahelyteremtõ beruházásokról és mikrohitelekrõl is tájékoztatást kérnek.
 A munkaadóknak is szükségük lehet munkajogi segítségre. A kis cégek általában nem alkalmaznak humánpolitikai szakértõt vagy bérszámfejtõt, tehát – a vállalkozás méretébõl adódóan - a tulajdonosnak mindenhez értenie kell" – indokolja a jogsegély fontosságát dr. Antalffy Gábor, a Kereskedõk és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke.
Simon Annamária a Nyugat-dunántúli Jogpont Hálózat projektmenedzsere tapasztalatait így összegzi:
 Vállalkozásalapítási kérdésekkel fõként pályakezdõk, álláskeresõk fordulnak hozzánk: õk általában kényszermegoldásként, munkalehetõség híján szeretnének vállalkozni. A vállalkozók jelentõs része a gazdasági válságból való kilábaláshoz kér tõlünk segítséget, de azon cégvezetõk száma is igen magas, akik vállalkozásuk megszüntetéséhez – felszámolási és végelszámolási kérdésekben – szeretnének jogi tanácsot kapni. Rengetegen keresnek bennünket, pályakezdõktõl a nyugdíjasokig. Ez is jelzi, hogy célzott jogi segítségre mindenképpen szükség van.
Társadalombiztosítási és szociális jogi tanácsadás területén a legjelentõsebb számban nyugdíjbiztosítási ügyekben érdeklõdtek az ügyfelek, csekélyebb arányban az egészségbiztosítási, szociális és családtámogatási témákról kérdeztek. A nyugellátási tanácsadásokon belül a társadalombiztosítási nyugdíjjal kapcsolatos tanácsadások száma volt kiugró: az ügyfelek elsõsorban a saját jogon járó nyugellátások felõl tájékozódtak, de elõfordult, hogy a még munkaviszonyban álló ügyfelek aziránt érdeklõdtek, hogy a nyugdíjjogosultság elõfeltételeinek igazolása érdekében milyen elõzetes teendõik és lehetõségeik vannak. Az egészségbiztosítási és családtámogatási tanácsadások széles tárgykört érintettek: a részletes adatok alapján kiemelkedik a táppénzre, a jogosultság fennállására és igazolására vonatkozó kérdéskör.
A gazdasági válság miatt a jogi és anyagi kérdések erõteljesen összefonódtak. Horváth Csaba a nyugat-dunántúli régió projekt szakmai felügyelõje hozzátette:
 A Jogpont célja a megelõzés, illetve az, hogy elkalauzolja az ügyfeleket a jogi útvesztõkben. Sajnos sok esetben mégis már kialakult probléma miatt keresik fel a szervezet jogászait.
Ugyanakkor a 25 év alatti korosztály számarányához és társadalmi helyzetéhez viszonyított magas arányú megjelenése azt mutatja, hogy a fiatal generáció tudatosan igyekszik tájékozódni a jogairól.
 A jogesetek tapasztalatait feldolgozzák szakjogászok is, akik az állampolgárok jogi eseteinek visszajelzése alapján javaslatokat dolgoznak ki jogszabály-módosításokra. – véli dr. Nacsa Beáta, Jogpont koordinátor – Egy ilyen javaslat lenne például a jogviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésének szabályozása, méghozzá a három munkanap idõtartamú gondolkodási idõ beiktatásával, a munkaviszonyt megszüntetõ szerzõdés aláírása elõtt. Gyakori ugyanis, hogy a munkavállaló nem a neki legkedvezõbb megoldást írja alá, és csak késõbb döbben rá, hogy a jogismeret hiányából jelentõs hátrányok érik (pl. elesik a végkielégítéstõl). Más esetekben a munkaviszony megszüntetésekor kiadandó papírok körül vannak zavarok. A munkáltatók e kötelezettségüket viszonylag magas gyakorisággal megszegik, amellyel a munkavállalóknak súlyos jogsérelmet okozhatnak, például akadályozzák az újabb elhelyezkedést, közigazgatási ügyek intézését.
 S.E.