A fagyosszentek – Pongrác ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384) és Bonifác szintén mártír (†303) volt – napjain, vagyis május 12-én, 13-án és 14-én, a népi megfigyelés szerint a melegedõ idõjárás hirtelen hûvösre fordul, és sokszor fagy is jön, ami a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteszi. Tulajdonképpen Orbánt is ide sorolják, akinek május 25-én van a napja, õ az utolsó fagyosszent.

A hozzájuk fûzõdõ hagyomány kizárólag naptári jellegû, és nem függ össze a szentek életével, illetve a vértanúságával, – mondja Szûcs Imre, a Jézus Szíve Plébániatemplom plébánosa. Kizárólag a népi hiedelem köti össze õket. Bizonyos helyeken úgy tartják, úgy fagytak halálra, hogy a betegeket a maguk ruhájába takarták, és ez okozta vesztüket: a betegek megmaradtak, õk azonban meghaltak.

A fagyosszentek nem ismerték egymást, hisz’ Pongrác egy 14 éves római fiú volt, akit Diocletianus római császár lefejeztetett a keresztény hitéért, Szervác belga püspökként Belgiumban élt, Bonifác pedig szintén vértanúként a törökországi Tarzuszban halt meg. Egy római nõnek volt a szeretõje, aki arra kérte, hogy szerezzen neki keresztény ereklyéket, mert biztosan el fog kárhozni. A fiatalember elment Tarzuszba, ahol látta, miként bántak a keresztényekkel. Elkezdett segíteni a túlélõknek, miközben kiderült, hogy õ is keresztény, és a katonák kivégezték. A testét elvitték a szeretõjének, aki megtért, és szent életû nõ lett belõle. Az egyház Pongrácról megemlékezik, de a többirõl nem, teszi hozzá Szûcs Imre. Nincs liturgikus napjuk, de az egri és a szekszárdi szõlõbirtokosok nagy hangsúlyt fektetnek a fagyosszentekre, és kérik a közbenjárásukat, hogy a fagyveszély elkerülje õket.

Gyanó Szilvia néprajzkutató szerint Göcsejben fagyos napoknak említik Pongrác, Szervác és Bonifác névnapját. Nevük Dél-Németországban „Eismänner” (jégemberek), Észak-Németországban „Die drei gestrengen Herrn” (a három rideg nagyúr). Népszokások kevésbé, inkább népi megfigyelések fûzõdnek hozzájuk: ilyenkor a többnyire meleg idõ hirtelen hidegre fordul, akár fagy is lehet, ami tönkreteheti a veteményt, a termést. Az emberek nem tõlük, hanem a névnapjukon érkezõ fagytól félnek, és védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek, a kényes egynyári zöldségeket, mint például az uborka, a bab, a paradicsom és a paprika, a régiek csak a fagyosszentek után ültették el. Hideg idõben egyébként a friss, zsenge hajtásokat úgynevezett fagyharanggal takarták le, hogy megvédjék. Ez egy kerámiaedény, ami úgy néz ki, mint egy levágott fenekû üveg, amit fel is lehetett melegíteni.

Topolyán úgy tartották, idézi Gyanó Szilvia: Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok, ezért haragusznak ránk emberekre, és évrõl-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket. Egy berettyóújfalusi rigmus szerint pedig Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz. Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható, Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhõ, akkor sok bor lesz. A Drávaszögben, Vörösmarton errõl regula szól: Sok bort hoz a három ác, Szervác, Pongrác, Bonifác, Ha felhõt egyiken se látsz!

Varga József – vagy ahogy a legtöbben ismerik a városban: Varga gazda – 1972 óta van a szakmában, így több évtizedes tapasztalata alapján azt mondja: minden évben megérkeznek a fagyosszentek. Az utóbbi évek tavaszain meglehetõsen korán kezdõdött az enyhülés, a kellemes idõben kipattantak a rügyek, fejlõdésnek indultak a növények, és szinte törvényszerûen érkezett a drasztikus lehûlés, nem egy esetben faggyal – fogalmazott a szakember.

- Ez a növényeknél stresszt okoz, sokszor a vevõk is megmosolyogják, amikor azt mondom nekik, növényi stressz. Pedig létezik a jelenség. Napközben akár 20 fok, majd hajnalra fagypontig süllyed a hõmérséklet, ez bizony megviseli a növényeket. Fel lehet rá készülni, de nem kevés pénzbe kerül. Vannak olyan tápoldatok, amelyek beépülnek az élõ sejtekbe, így a növények kétszeresen ellenállóvá válnak a fagyokkal szemben.

Varga gazda figyelmeztet: a kiskeretek legérzékenyebb lakói azok a zöldségek, amelyek nem õshonosak, így ezeket a fagyosszentek után ajánlatos kiültetni. Ilyenek a paradicsomfélék, a kukorica, a tök, a cukkini, s kiemelten az uborka, amely az egyik legérzékenyebb konyhakerti növényünk.

Bakonyi Erzsébet, Vincze Adél