Május a szerelem hónapja, amelyet a Kanizsa is megünnepel. Mini sorozatunkban párokat mutatunk be: olyan embereket, akik hisznek a szerelemben.

Kálmánné Bedi Magdolna és Kálmán Miklós 46 éve, 1971. április 13-án találkozott elõször. Miklós sohasem felejti, amikor belépett új munkahelyére, a fõvárosi Geofizikai Kutató Intézet nagykanizsai elektromos csoportjának irodájába, éppen a leendõ feleségével találta szembe magát. „Vándorcég” alkalmazottaiként egész évben járták az országot. Hat évig éltek például Egerben, s onnan utaztak a város 100 kilométeres körzetébe dolgozni.

Két évvel a megismerkedésük után, 1973-ban egyszer csak megérintette õket a szerelem, a szívek tündérszép illúziója… – ahogyan hallható Jacobi Viktor Sybill címû nagyoperettjében a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemrõl.

Egerben talált egymásra a pár, amikor munkaidõben elsétáltak egy sziklához beszélgetni, s amire a matematika nyelvén kiértékelték az aznapi feladatokat, olyan gyorsan elrepült az idõ, hogy azt sem vették észre, lement a Nap. Miklós nagy nõtisztelõ volt, még hosszú ideig udvarolt Magdinak.

A Szépasszonyvölgyben magához vett némi lélekerõsítõt és baráti kísérettel szerenádot adott a vékony, barna hajú lánynak, aki azonban némi biztatásra szorult. Idõsebb kolléganõjének kellett ráparancsolni, hogy nyissa már ki az ablakot, és jelezze a szegény gyereknek, hogy elfogadja a közeledését. 1974. szeptember 21-én összeházasodtak.

– Nekünk Eger a szerelmes városunk. A legszebb, a legjobb – mondja mosolyogva a feleség. – A lányunk „egri lány” lett, a fiunk pedig „orosházi”– egészíti ki a férj.

Miklós 41 évig dolgozott a Geofizikánál, onnan ment nyugdíjba. Állandóan utazott, 3-4 hónapig Németországban, másfél évig Lengyelországban, valamint Szlovákiában, Horvátországban és Romániában tevékenykedett. Ugyanannál a cégnél Magdi 23 évet töltött el. Munkája a matematikáról és a fizikáról szólt.

- Emberbarát vállalat volt a Geofizika - jegyzi meg. - Figyelembe vették, hogy beteges a kisfiam, és mellette kell lennem. Részmunkaidõben dolgozhattam, és nem mondtak fel, nem rúgtak ki, Péterfai Béla személyében pedig egy megértõ fõnököt kaptunk.

– Magdi sokat volt egyedül a gyerekekkel, örökké köszönettel tartozok neki, hogy kitartott mellettem – szögezi le Miklós.

– Érdekes módon – veti közbe a felesége -, akkor kevesebbet veszekedtünk, mint nyugdíjasként. Összezördülések, mint mindenhol, nálunk is voltak, de hogy elváljak, eszembe se jutott. Nem úgy, mint a mai fiataloknál, akik a legkisebb gondnál is a válópert emlegetik.

- Van két szép gyermekünk – folytatja Miklós. – A lányunk, Nikoletta 42 éves, óvónõ, a fiunk, Miklós 36 éves, és határrendész Sármelléken. Unokáink 5, 10 és 16 évesek.

Magdi szerint a szerelem idõvel átalakul szeretetté, de a férje a mai napig udvarol neki, és rendszeresen hallja tõle azt a szót, ami talán Egerben hangzott el tõle elõször: szeretlek!

Bakonyi Erzsébet

Magdi és Miklós 46 éve találkozott elõször (Fotó: Bakonyi Erzsébet)