Az állami rendezvényekhez hasonlóan a megyei jogú városokban is akadálymentessé teszik a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó eseményeket - jelentették be.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelõs miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, március elején írt alá megállapodást a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Honvédelmi Minisztérium és négy országos fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet az állami rendezvények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésérõl.     

Ennek továbbgondolásaként keresték meg a megyei jogú városok polgármestereit és Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökét, hogy hasonló megállapodások jöjjenek létre önkormányzati szinten is a helyi érdekképviseleti szervezetekkel - közölte a miniszterelnöki megbízott.     

Szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élõk is méltó módon tudjanak részt venni a nemzeti ünnepeken - emelte ki Nyitrai Zsolt.     

Szita Károly a megváltozott munkaképességûeket is foglalkoztató, VIII. kerületi Premier Kultcaféban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem annyira pénz, hanem inkább odafigyelés kérdése, és már egyre több önkormányzatnál kezd gyakorlattá válni. Az útfelújításoknál például mind gyakrabban figyelembe veszik a mozgáskorlátozottak igényeit, a képviselõ-testületi ülések televíziós közvetítését pedig sok helyen feliratozzák vagy jeltolmácsolással látják el.     

Szekeres Pál a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelõs miniszteri biztos azt mondta, bízik abban, hogy egyéb területeken is megvalósulhat az akadálymentesítés, így a "rendezvényeken túlmutató üzenete" lehet a megállapodásnak.     

Tapolczai Gergely (Fidesz) országgyûlési képviselõ, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnökségi tagja nagy elõrelépésnek nevezte a megállapodást, mert így már nem csak "esetlegesen" fordul elõ akadálymentesítés a nemzeti ünnepeken.     

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke úgy fogalmazott, Magyarország többszörösen is elkötelezte magát amellett, hogy a fogyatékossággal élõk egyenrangú tagjai lehessenek a társadalomnak. Ez kifejezõdik az alaptörvényben, az 1998-ban elfogadott esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló törvényben, valamint egy erre vonatkozó ENSZ egyezmény ratifikálásában is - tette hozzá.

MTI - Kanizsa