A magyar munkavállalók háromnegyede inkább kivesz szabadságot egy egyszerûbb orvosi vizsgálatra is az állami egészségügyi rendszerben tapasztalható hosszú várakozási idõk miatt - derült ki az OTP Egészségpénztár megbízásából, az NRC által készített országos reprezentatív kutatásból, amelyet Studniczky Ferenc, a pénztár ügyvezetõ igazgatója ismertetett.

Studniczky Ferenc a pénztár 15. születésnapja alkalmából tartott rendezvényen a kutatás eredményeit ismertetve elmondta, a magyar munkavállalók évente 1,5 napot töltenek orvosi vizsgálatokon, fõleg a szabadságukból, betegség miatt pedig 6,4 napot maradnak otthon. Egyre többen járnak magánorvoshoz, ugyancsak a hosszú várakozási idõk miatt, az egészségpénztár tagjai 2016-ban az egy évvel korábbinál 12 százalékkal több, mintegy 2 milliárd forintot költöttek magánkezelésekre.     

Az ügyvezetõ igazgató a mintegy 20 százalékos piaci részesedéssel bíró egészségpénztár elsõ negyedéves eredményeirõl szólva elmondta, jelentõsen, több mint 40 százalékkal nõtt az egyéni befizetések összege a tavalyihoz képest, és bíznak benne, hogy az év során megdõl a tavalyi 4,1 milliárd forintos rekord. Azt is elmondta, hogy a munkáltatói hozzájárulások 38 százalékkal csökkentek, elsõsorban a cafeteria szabályozás megváltozása, az adóterhek növekedése miatt, így a negyedéves eredmény összességében 10-12 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbival összevetve. Az elsõ három hónapban a munkavállalók 984 millió forintot,  a munkáltatók 827 millió forintot fizettek be az OTP Egészségpénztárba.     

Leitner György, az Affidea magánegészségügyi szolgáltató vezérigazgatója elõadásában arról beszélt, hogy az utóbbi években töretlenül fejlõdõ, már 100 milliárd forintos nagyságrendû, de szétaprózódott a magánegészségügyi piac Magyarországon. Ennek legalább fele a lakásrendelõs szolgáltatás - jegyezte meg. Úgy vélte, a következõ 10 évben koncentrálódás várható, inkább kevesebb, nagyobb méretû szolgáltató felé mozdul el a piac szerkezete. Magyarországon az egy fõre jutó egészségügyi költségek 35 százaléka magánköltés, ami Nyugat-Európában jóval alacsonyabb, 20 százalék körüli érték, tehát a magyarok sokkal többet költenek saját pénzükbõl az egészségügyre - mondta.     

A reprezentatív kutatáshoz nyolcszáz, 18-59 éves munkavállalót kérdeztek meg országosan.

MTI - Kanizsa