A jövõ megtalálta Zalaegerszeget, reméljük, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló lesz a mintegy 40 milliárd forintból megvalósuló tesztpálya - emelte ki Orbán Viktor Zalaegerszegen, a hagyományos és önvezetõ jármûvek tesztelésére is alkalmas jármûipari tesztpálya pénteki alapkõletételén.

A csaknem 250 hektáros területen épülõ beruházás kapcsán a miniszterelnök kijelentette: "Magyarország felkerül a jármûipari kutatás-fejlesztés és tesztelés világtérképére, mi magyarok pedig teszünk egy lépést, hogy Közép-Európa egyik jármûipari fellegvárává váljunk". Ez egyszerre nyújt lehetõséget a Magyarországon dolgozó jármûipari vállaltoknak, az ebben az iparágban dolgozó, elhelyezkedni akaró szakembereknek, a kutatómûhelyeknek és a beszállítóknak - jelezte a kormányfõ.     

A magyar kisebbrendûségi érzés egyik állandó megnyilvánulásának nevezte, amikor azt lehet hallani, hogy európai uniós támogatás nélkül nem is lenne gazdasági fejlõdés Magyarországon. A tesztpálya az élõ bizonyíték arra, hogy "mi nem mankón és mankóval közlekedünk, nem más lábán állunk", vannak saját erõforrásaink, saját képességeink, és kizárólag saját erõbõl is képesek vagyunk európai és világszintû teljesítményre.     Emlékeztetett arra, hogy kormánya már 1998 és 2002 között is - amikor nem volt tagja az ország az Európai Uniónak - képes volt olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amivel 4 százalék fölé emelkedett a gazdasági növekedés.     

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Zalaegerszeg mellett más helyszínek is szóba kerültek a tesztpálya helyszíneként. Hozzátette, hogy a zalai születésû Palkovics László oktatási államtitkár, Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László országgyûlési képviselõ erõteljesen képviselték szülõföldjük érdekeit, hogy olyan nagyberuházást találjanak, ami azt üzeni, hogy Zalaegerszegnek, hogy van jövõje.     

A miniszterelnök kijelentette: "az ipari forradalmat engedjük be ebbe a térségbe". Ebben Németország jár az élen, amely "egyben a legfontosabb és leghûségesebb gazdasági partnere Magyarországnak, a vele való együttmûködés tette lehetõvé a magyar gazdaságnak, hogy az egyik húzóereje a jármûipar legyen".     

A jármûipar teljesítménye is tekintélyes százalékban járult hozzá ahhoz, hogy az elsõ negyedéves adatok alapján az EU elsõ öt leggyorsabban fejlõdõ országa közé kerüljünk, de "szeretnénk, ha év végére a három leggyorsabban növekvõ állam közé tudnánk tartozni" - mondta.     

Megítélése szerint "büszkének kell lennünk arra, hogy tudunk Mercedest, Audit és Suzukit gyártani, de azt szeretnénk, hogy legalább részben itt terveznék és fejlesztenék, de ha lehet, akkor teljes egészében itt is tesztelnék õket". Hozzátette, hogy kapcsolódó beruházásként napokon belül döntés születik a Zalaegerszeget és az M7-es autópályát összekötõ gyorsforgalmi út még hiányzó forrásairól, a tervezés már megindult, a határidõket tartani lehet.     

A kormányfõ arra is kitért, hogy az ipari forradalomnak és a digitalizációnak nemcsak lehetõségei, de kockázatai is vannak, amelyek következményeit ma még látjuk világosan.     

A mi jövõképünk a hagyományos európai élet, ami a "munkára, az innovációra és a teljesítményre akarja építeni az európai jövõt", de a fejlõdés mellett az értékek megõrzésérõl is gondoskodni kell. Ki kell állni "a családok, a nemzeti közösségeink, az egyházi közösségeink, a gyermeknevelés hagyományos formái, a hagyományos családmodell mellett, amit össze lehet illeszteni azzal a hatalmas lendületû ipari fejlõdéssel, amit nem tudunk elkerülni".     

Mi "magyar Magyarországot akarunk, a mi munkaerõ-tartalékainkat akarjuk mozgósítani, nem akarunk bevándorlókat, migránsokat". A mi szemünk elõtt egy teljesítményre, munkára, innovációra és hagyományos értékekre épülõ európai jövõ áll, meggyõzõdésünk, hogy egy ilyen Európában mi magyarunk helyt tudunk majd állni - fogalmazott Orbán Viktor.     

Vigh László (Fidesz), a térség országgyûlési képviselõje, a pálya miniszteri biztosaként arról beszélt, hogy napra pontosan egy évvel ezelõtt jelentette be a kormányfõ a Mûegyetemen tartott, a Jövõ autói címû konferencián a zalaegerszegi jármûipari tesztpálya építését. Hangsúlyozta, hogy a tesztpálya kapcsán a hazai ipar, a felsõoktatás, a kutatás-fejlesztés a szakmai értelmiséggel "Magyarország jármûipari Szilícum-völgyét" teremtheti meg.     

Balaicz Zoltán  (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere azt emelte ki, hogy a városban 2015-ben 1800 új munkahely jött létre, tavaly további 1200-zal nõtt az álláshelyek száma, idén pedig a vállalkozások jelzései és a befektetõi tárgyalások alapján várhatóan újabb ezer munkahelyet hoznak létre.     

Utalt arra is, hogy a következõ években elindulhat a 8-as fõúttal és Vasvárral összekötõ gyorsforgalmi út tervezése, ami majd Ausztria, Németország, és Nyugat-Európa felé jelent kapcsolatot a zalai vállalkozásoknak. A remények szerint hamarosan kormányhatározat születik a Modern Városok Programban szereplõ zalaegerszegi logisztikai központ és konténerterminál építésérõl, ami a koperi nemzetközi tengeri kikötõ közelségét használja ki.     

A zalaegerszegi rendezvényen résztvevõ több száz meghívott között ott volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lepsényi István az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelõs államtitkára és további politikusok mellett a Bosch, a Continental, az Ericsson, a General Electric, a Flextronics, a Huawei vagy a Nokia képviselõje, valamint a brit, a japán, a német és az osztrák nagykövet. Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

MTI - Kanizsa