Bár általánosságban elmondható, hogy a közszféra korrupciónak jobban kitett intézményeiben a kontroll is nagyobb, az egyes intézménycsoportok eltérõen teljesítenek az egyes területeken - közölte az Állami Számvevõszék (ÁSZ) 2016-os vizsgálatának eredményeit az MTI-vel.

Az ÁSZ 2011 óta készíti el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, valamint az azzal szembeni ellenállóképességüket erõsítõ kontrollok kiépítettségét vizsgáló úgynevezett integritásfelmérést.     

A 2016-os felméréshez minden eddiginél több, 3002 közintézmény csatlakozott. A Magyar Államkincstár adatbázisát ebben az elemzésben kapcsolták össze elõször a felmérés eredményeivel, továbbá elsõ alkalommal vizsgálták önállóan a kiemelt kockázati helyzetek kezelésére szolgáló speciális kontrollokat.     

Az összegzés szerint bár általánosságban a magasabb kockázati szint magasabb szintû kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérõen teljesítenek az egyes területeken. Vannak továbbá olyan intézménycsoportok - helyi önkormányzatok, felsõoktatás, egészségügyi intézmények -, amelyeknek a magas integritási kockázatok mellett szembe kell nézniük azzal is, hogy ezeket a kontrolljaik nem megfelelõ mértékben fedezik.     

A kormányzati és területi igazgatási szervek extrém magas kockázataihoz kiemelkedõen magas szintû kontrollkiépítettség társul - állapította meg a tanulmány.     

Az elemzésben felhívták a figyelmet arra, hogy a nem megfelelõ integritási szintû intézmények jelentõs vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb. Az egészségügyi, területi igazgatási és kormányzati szervek ezen túl jelentõs uniós támogatásban is részesültek. A nem megfelelõ integritási szint tehát jelentõs forrásokat fenyeget - írták.     

További veszélyt jelent, ha a közintézmények méltányosságot gyakorolhatnak, de ezzel nem párosul az ajándékok elfogadásának szabályozása. A korrupciós nyomást tovább fokozza, ha a közjavak iránti keresletet az intézmények nem tudják kielégíteni. Ezért egyes kiemelt jelentõségû, speciális korrupciós veszélyhelyzeteket önállóan is feltérképezett az elemzés. Az ajándékelfogadás szabályozottsága nem követi ennek a két kockázatnak a mértékét: vannak ugyanis olyan intézménycsoportok - mint az egészségügy, a szociális ellátó intézmények és a felsõoktatás -, amelyek gyakorolják a méltányosság egyes formáit, illetve szolgáltatásaik iránt jelentõs a túlkereslet, de az ajándékok elfogadását csekély mértékben szabályozzák.     

Az ingatlanhasznosítás és az önköltségszámítás tekintetében trendszerû összefüggést talált a tanulmány: a nagyobb volumenû ingatlanhasznosítók inkább alkalmaznak önköltségszámítást. A gazdálkodás egészét is érintõ kockázatként azonosították ugyanakkor, hogy az ingatlant hasznosító önkormányzatok és a területi igazgatási szervek mintegy fele nem rendelkezik önköltségszámítással.     

A számvevõszék az állammenedzsment megújításával kapcsolatban korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század kihívásaival új típusú vezetõk nézhetnek csak szembe. Ezért a tanulmány második része az etikus vezetés elterjedtségét és a szervezeti megoldások integritási hatásait kutatta.     

Megállapították, hogy az etikus vezetés egyes területei jelentõs hatást gyakorolnak a szervezet kontrolljainak kiépítettségére. Az etikáról való párbeszéd - mint a képzés vagy az etikai szabályzat - területén tapasztalt intézményi teljesítmény jelentõs hatással van a kontrollkiépítettségre, de ezen a területen a legszembetûnõbb az intézmények elmaradása is.     

Az igazságügy, a kormányzati szervek, a rend- és honvédelem, valamint a területi igazgatási szervek körében jellemzõ leginkább az etikus vezetést jellemzõ mechanizmusok jelenléte. Jellemzõen a nagyobb és több vezetési szinttel rendelkezõ szervezetek járnak elöl a magas kontrollkiépítettség, az etikus vezetés területén - áll az összegzésben.

MTI - Kanizsa