Sokan veszik fontolóra ezekben a napokban, hogy vajon vállalják-e a pünkösdi csíksomlyói zarándoklat, vagy a nyári erdélyi, székelyföldi vizit veszélyét. A kanyaró ugyanis tombol Romániában, s a magyar megyékben is jelen van.

A téma kényes, ezt bizonyítja, hogy ahány helyen kopogtattunk – volt vagy öt… - mindenütt elhajtottak bennünket, „fölfelé” mutogatva. Végül az emberierõforrás-minisztérium egészségügyért felelõs államtitkárságánál kötöttünk ki, elsõsorban azt tudakolva, hogy aki utazik, annak kell-e oltás.

Válaszukban elõször is tisztázták, a kanyaró fõleg oltatlan személyek körében okoz járványokat, kezelésére nincs specifikus terápia. Szövõdményei közül az akut agyvelõgyulladás, amely gyakran maradandó agykárosodáshoz vezethet, körülbelül minden ezer eset közül egyben alakul ki. Halálozást, amely elsõsorban légzõszervi és idegrendszeri szövõdmények következménye, az utóbbi európai járványok során minden ötezer beteg közül egynél jelentettek.

A leghatékonyabb megelõzési módszer a két dózisból álló, kanyaróvírus-tartalmú kombinált védõoltás, amelyet kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinával végeznek. A védõoltásokat 1969-ben vezették be életkorhoz kötött kötelezõ oltások formájában. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-tõl kezdõdõen bevezették az újraoltást.

Az egészségügyi államtitkárság arra figyelmeztet, nem ajánlott a 15 hónaposnál fiatalabb, illetve oltatlan kisgyermekek kanyarós országokba – ilyen Románia mellett Olaszország is – elvinni. Ha mégis muszáj menni, akkor feltétlenül szükség van az MMR-oltásra, amit már kilenchónapos kortól el lehet kezdeni; a védettség mintegy két hét múlva alakul ki. A 12 hónapos kor elõtt végzett oltást azonban egy éven belül ismételni kell.

Felnõttek oltására általában nincs szükség, mivel döntõ többségük természetes és/vagy mesterséges úton szerzett kanyaró elleni védettséggel rendelkezik, áll az államtitkárság lapunknak küldött válaszában. „Ha egy 1969 elõtt született ember olyan helyre utazik, ahol kanyarójárvány van, de nem biztos abban, hogy volt kanyarós és kéri a védõoltást, akkor javasolt beoltani. Az 1969 és 1978 között születetteket a hazai elõírások szerint legalább egy védõoltásban kellett részesíteni, az e korcsoportba tarozók számára akkor javasolt az MMR-védõoltás, ha magas a fertõzõdés kockázata (például ismerten kanyarós beteg van a környezetben, vagy olyan helyre utaznak, ahol kanyarójárvány van). Az 1978 és 1989 között születettek a hazai elõírások szerint csaknem kivétel nélkül két oltásban részesültek. Õk ugyanis már 11 évesek voltak 1989-ben, amikor az újraoltást bevezették iskolai kampányoltások keretében, így a védõoltást többnyire megkapták az iskolában. Ezért esetükben akkor javasolt újabb oltás, ha az oltási dokumentáció nem tartalmazza a két oltást”, fogalmaznak a levélben.

Utazni tehát lehet, de nem árt az óvatosság.

Bakonyi Erzsébet, Péter Árpád

Fotó: A kiütés a kanyaró egyik jellemzõ tünete

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilapban jelent meg. A megjelenés idõpontja: 2017.05.19.