A legizgalmasabb részéhez, a kút feltárásához érkeztek a közelmúltban a Zrínyi Miklós költõ és hadtudóshoz köthetõ egyetlen magyarországi épített emléknél, az õrtilosi Zrínyi-újvárnál zajló régészeti munkálatok.

Esterházy Pál azt írta a vár 1664-es török ostromáról is szóló visszaemlékezéseiben, hogy a hódítók bosszúból megölt magyar védõket dobtak a kútba, megmérgezve a vizet, amiért Zrínyi a téli hadjárata során a kút kupolája fölé rakatta a Szulejmán szigetvári síremlékének tetejérõl elhozott aranyozott zászlót - mondta Vándor László, az ásatást vezetõ régész az MTI érdeklõdésére.     

Hozzátette: három régész és négy kútásó már tíz méternél is mélyebbre jutott, eddig azonban nem lelt rá az említett emberi maradványokra. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy találtak embericsont-töredékeket, amelyekrõl nem tudni, mikor kerültek oda, s elõkerült még a kútból a lerombolt egykori kútház több darabja, gerendája, s egyebek mellett néhány díszes kályhacsempe is.     

Nehezen haladunk, ám néhány méter és elérjük a vízszintet. Azután ha lesz még lelet, szivattyúznunk kell, hogy a felszínre hozhassuk - jegyezte meg Vándor László, aki szerint másfél millió forintos beruházással a kutat bemutathatóvá lehetne tenni.     

Utalt rá, hogy Zrínyi Miklós a birtokait támadó kanizsai törökök féken tartására 1661-ben kezdte el építtetni az õrtilosi hídfõerõdöt. A hadvezér a várból vezette híres téli hadjáratát: a 17 században példátlan tettet végrehajtva felperzselte a "Kanizsa hátában lévõ" török várak többségét, felgyújtotta az eszéki hidat.     

Zrínyi megkezdte Kanizsa ostromát, de serege török felmentõ csapatok érkezése miatt Zrínyi-újváron keresztül kénytelen volt a Muraközbe visszavonulni - mondta.     

Hozzátette: Zrínyi-újvár 1664-ben, három heti ostrom után elesett, a törökök a föld színével tették egyenlõvé, és a késõbbi vasvári békében kikötötték, hogy nem lehet újjáépíteni.     

A vár feltárása a kétezres években kezdõdött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elõdje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak bevonásával, de a munkálatokban nagy segítséget nyújtott és nyújt a Duna-Dráva Nemzeti Park, továbbá több múzeum, önkormányzat, erdészet is - jegyezte meg.     

A feltárásban résztvevõk korábban arról tájékoztatták az MTI-t, hogy nagy jelentõségû lelõhelyrõl van szó, mert a területen kutatható állapotban maradt fenn az 1664-es ostrom nyom-mintázata, így lehetõség van a korabeli forrásokban leírt események "terepen való elhelyezésére" és arra is, hogy információt kapjanak az alkalmazott fegyverekrõl és harceljárásokról.     

Az egykori Zrínyi-újvár területén 2006-ban emlékhelyet hoztak létre, azóta Õrtiloson várjátékokat és kulturális bemutatókat rendeznek a Zrínyiek tiszteletére.     

Vándor László úgy vélte: Zrínyi-kultusz alakult ki a térségben, a vár késõbbi bemutatása kedvezõ hatással lenne a környezõ települések idegenforgalmára. "Erre azonban ma még nem látjuk a forrásokat" - fogalmazott.

A vár egy 1665-ben készült német térképen (Forrás: Wikipédia)

MTI - Kanizsa