Határozatképtelenség miatt fél órás késéssel kezdõdött meg a folytatólagos közgyûlés, melyen az elõzõ közgyûlés elmaradt négy napirendi pontját vitatta meg a testület.

Elsõként a 2010. évi fejlesztési feladatokra, a fejlesztések lehetséges finanszírozására, és a hosszú lejáratú adósságot keletkeztetõ kötelezettségvállalásokból adódó tõke- és kamatfizetések ügyében adott Marton István polgármester összefoglalót. Hangsúlyozta, nagyon óvatosan kell bánni mindenféle fejlesztéssel, mert mérhetetlen terheket rónak az önkormányzatra. Nem engedhetjük meg, hogy a törvény által diktált „plafont” az önkormányzat kötelezettségvállalása átlépje. Az elõerjesztést egyhangú 15 igen szavazattal a közgyûlés elfogadta.

Az interpellációk, kérdések sorában a kiskanizsaiak nevében Tóth Nándor önkormányzati képviselõ a város nyilvánossága elõtt köszönetét fejezte ki Egri Gyula tûzoltóparancsnoknak és az állománynak a városrészben végzett példaértékû munkájáért.
Halász Gyula városatya a polgármesterhez intézett kérdéseire írásban kapott válaszokra reagált. Nem tudta elfogadni a palini zajvédõfalra, a Ge Hungary létszámleépítésére, és a Thúry Laktanya ingatlanértékesítésével kapcsolatos válaszokat.
Balogh László interpellációját a képviselõ egyéb elfoglaltsága miatt Bene Csaba frakcióvezetõ nyújtotta be írásban. Karádi Ferenc a miklósfai járdaépítés akadályairól kérdezett, valamint a bolhapiac után kialakuló áldatlan állapotok megszüntetésére mondott javaslatot. Véleménye szerint egy év alatt több mint ezer köbméter szemét érkezik Ausztriából, a környezõ, illetve a távolabbi településekrõl Nagykanizsára. Marton István polgármester javaslatot tartalmazó önálló képviselõi indítványt vár Karádi Ferenctõl a témával kapcsolatban. A járdaépítéssel kapcsolatban Tárnok Ferenc osztályvezetõ elmondta, állami közutat érint az építés, jogcím nélküli építtetõként a város önkormányzata nem járhat el ebben a kérdésben. Keresik a lehetõséget, a járda megépítéséhez.
Dr. Károlyi Attila képviselõ három kérdést vetett fel. A Közterületfelügyeletnek nem kellene pénzbehajtóként mûködni az iskolák környékén. Bakonyi Tamás szakosztályvezetõ válaszában elmondta, a Közterületfelügyelet törvényben elõírt kötelessége, ha szabálysértést észlel, akkor intézkednie kell. Vagy helyszíni bírságot szab ki, vagy szabálysértési feljelentést tesz. Más lehetõsége nincs. Dr. Károlyi Attila bejelentette, két fõ körzeti megbízott kezdi meg áldásos tevékenységét januártól a keleti városrészben, a kisposta közelében kialakított új körzeti megbízotti irodában. Végül megkérdezte a polgármestertõl, történt-e valami elõrelépés az M7-es autópálya elkerülõ szakaszának díjmentessé tételében. Marton István elmondta, az idõközi tárgyalások eredményeként reméli, az év elejére biztosan meg tudnak állapodni ebben a kérdésben. Bicsák Miklós képviselõ a buszmegállók tisztántartására hívta fel az illetékesek figyelmét. Halász Gyula pedig a volt határõrséggel kapcsolatban felvetette, januártól a Nemzeti Vagyonkezelõ veszi át, és attól tart, hogy hasonló sorsra jut, mint az egykori Kossuth és a Gábor laktanya. Szerinte egy nagyon jó barnamezõs beruházást meg lehetne valósítani a teljes infrastruktúrával rendelkezõ 7,5 hektáros területen. Ezen kívül a Városkapu körút és a Munkás utca keresztezõdésének balesetveszélyes helyzetére hívta fel a figyelmet. Zebra felfestését, vagy tükör elhelyezését javasolta. Papp Ferenc segítõ szándékkal a rendezvények hatékony, jobb koordinálására hívta fel a figyelmet, mivel az elmúlt fél-, háromnegyed évben több jelentõs rendezvény zajlott egyidõben a városban. Véleménye szerint ezeket a Kanizsai Kulturális Központon belül is lehetne koordinálni. Marton István megjegyezte, számára elfogadhatatlan, hogy a KKK ezeket nem tudja koordinálni. Azért van, és azért van létszámban is bõségen eleresztve a közgyûlés által, de ugyanez fellelhetõ a sportrendezvényeknél is.

Soron kívül

A 16.30 órára meghirdetett soron kívüli ülés két napirendi pontot tárgyalt.
Az intézményekben keletkezett bérmaradvány felhasználásával kapcsolatban Tóth László, a Pénzügyi Bizottság elnöke azt javasolta, vegyék le a napirendrõl, és decemberben tárgyalják meg, mert az arcpirító, egy oldalas elõterjesztés alkalmatlan erre, és a vicc kategóriájának tekinti. A testület nem szavazta meg az elõterjesztés levételét. Tóth László módosító javaslata alapján azt a határozatot hozták, hogy a közgyûlés engedélyezi az intézmények számára: adó-, és járulékmentes egyéb természetbeni, és béren kívüli juttatásra használják fel a 2009. évi költségvetésükben keletkezõ bérmaradványt a polgármester írásos engedélye alapján.
Az önkormányzati bérlakásokról szóló rendelet módosításával azonban nem értett egyet a testület. A közgyûlés november 26-i ülésén döntött arról, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság minden évben – pályáztatási eljárás nélkül, határozott idõre, legfeljebb 5 év idõtartamra – dönthet 10 bérlakás bérlõjének kijelölésérõl. Az elõterjesztett módosító javaslat szerint rendkívüli élethelyzetekben a döntési mechanizmus meggyorsítása érdekében, a közgyûlés a polgármestert is felruházza e feladat- és hatáskörrel. Ezt azonban nem szavazták meg a képviselõk.

Közmeghallgatás

A 17 órakor kezdõdött, két órás közmeghallgatáson Ferincz Jenõ szólalt fel elsõként. 17 éve tartó vesszõparipáját ismételte meg most is. Megkérdezte, miért mûködik törvénysértõen és alkotmányellenesen a hulladékszállító cég, és ezt miért nem tárgyalta meg a közgyûlés. Dr. Kolonics Bálint, az ÜJKB elnöke válaszában megjegyezte, a bizottság nem gazdasági versenyhivatal, nem fognak ezzel a kérdéssel foglalkozni. A Gazdasági Versenyhivatalhoz, vagy egyéb eljáró hatóságokhoz kell fordulni. Válaszában Marton István polgármester elmondta, a kérdés túlhaladja a testület kompetenciáját, egyben írásos választ vár a jegyzõtõl.
Kiskanizsáról Rodek Györgyné, Magdics János és Horváthné Polai Mária szólalt fel. Õk a Szent Flórián téri óvodával, az egészségházzal, a ravatalozóval, a tájházzal, a Gördövényi utca, a Március 15. tér és a Bajcsy Zsilinszky utca által határolt terület fejlesztésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Gudlin Györgyné az önkormányzati bérlakásrendelet egy mondatát kifogásolta, mely arról szólt, hogy a pályázó legkorábban a nyilvántartásba vételét követõ hat hónap múlva vehet részt a pályázaton, ami vonatkozik a szociális bérlakásra is. A problémát meglátása szerint egyetlen mondat kiiktatásával meg lehetne oldani. Megkérdezte, például mi történik azzal az emberrel fél évig, akinek a feje fölül eladják a bérlakást, tönkremegy, vagy munkanélkülivé válik. Ma leszel hajléktalan, fél év múlva gyere vissza – tette hozzá. Hajléktalan szállóról járjon félállásban tanítani? Életidegen a rendelet – hangsúlyozta, ami olyan, mint az egészségügyben a volumenkorlát. Marton István válaszként elmondta, valami türelmi idõre szükség van. Lehet, hogy sok a hat hónap, de ebben a pillanatban nem lehet eldönteni. Egy Alsó-Szabadhegyi úti lakos azt sérelmezte, hogy a vízvezetéket csak 200 méterig, a lucernatábláig vezették be az utcájukban, és õk kimaradtak. Kassai Zoltán, a Vízmû Zrt. vezérigazgatója válaszában elhangzott, a város fejlesztési tervében egyelõre ennyit engedélyeztek, de van lehetõség a továbbépítésre. A kérdést megvizsgálják. A további felszólalók a Nagyváthy utca parkolási gondjait, a Zárda utcában a járda hiányát, és a magas szemétszállítási díjakat vetették fel. Gilincsek Lajos a Hunyadi utca és az Eötvös tér sarkán lebontott régi házak környékének átmeneti rehabilitációjáról érdeklõdött.
S.E.