Tudatosan csupán 28 százalékunk kapcsolja be a televíziót, a fiatal generáció életében már az okostelefon, a PC és a laptop jelenti a médiafogyasztás központját – derült ki a Jófogás és a GKI több mint 10 ezer aktív internetezõt bevonó kutatásából. A legtöbb audiovizuális tartalmat még mindig otthon fogyasztjuk, de a korábban tévézésre fordított idõ egyre inkább tolódik az internet irányába.

Generációk szerint elõre haladva a háztartásokban egyre alacsonyabb számban találkozunk televíziókészülékkel (78%), és bár az okostelefon (80%) után ez a második leggyakrabban elõforduló infokommunikációs eszköz, a jellemzõen még mindig szüleivel élõ Z generáció életében már közel sem játszik olyan fontos szerepet. Esetükben ugyanis az okostelefon (31%), a PC (26%) és a laptop (27%) jelenti a médiafogyasztás központját. A laptop egyébként az Y generáció esetében is központi helyet foglal el, hiszen 1/3-uk tartalomfogyasztása terelõdik erre az eszközre.

„Az apróhirdetési piacon az új és a használt TV készülékekre, laptopokra és okostelefonokra egyaránt nagy a kereslet. Egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozik azonban az olyan jellemzõen Z generációs eszközök után, mint a bluetooth hangszóró, amellyel a fiatalok 43%-a rendelkezik és a játékkonzol, amely a kutatás eredményei szerint a 2000 után születettek 30%-a birtokol. Ez utóbbi egyébként jól mutatja a trendváltást is, miszerint a fiatalok már kifejezetten játékra dedikált eszközöket preferálnak, a PC-t ilyen szempontból is egyre inkább mellõzik” – elemezte Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetõje.

Generációs különbségek nélkül elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a világhálón szeret böngészni, legyen szó olvasnivalóról, zenérõl vagy éppen filmekrõl, esetleg mûsorokról.

Bár a tévézés a megkérdezettek 55%-ánál még mindig döntõen az esti kikapcsolódás része, konkrét mûsor miatt már csak 28%-unk kapcsolja be készülékét. A mûsorválasztás gyakran ad-hoc módon, kapcsolgatással dõl el, a legtöbben filmeket, ismeretterjesztõ-, hír- és riportmûsorokat, sorozatokat, sport és fõzõs mûsorokat néznek. A Z generáció mintegy negyedének van olyan kedvenc mûsora, amit a tévében nem is adnak, így valamelyik online felületen követi akár heti rendszerességgel. A tévézõk 65%-a jellemzõen kiegészítõ tevékenységként, csak a háttérben járatja a készüléket, a legkevesebb idõt pedig az Y és X generáció szánja erre a tevékenységre.

A hír- és riportmûsorok népszerûsége generációnként jelentõsen eltérõ, de a legtöbb korcsoport szívesebben nézi meg a híreket, minthogy elolvassa õket. Kivétel ez alól az Y generáció, amelynek tagjai épp olyan készséggel olvasnak, mint néznek híreket. A tévés híradók népszerûsége a kor elõre haladtával nõ: míg a Z generációnak csupán 55%-a, addig a Babyboomerek közül szinte mindenki nézi. Egyre jellemzõbb ugyanakkor, hogy az aktuális hírekrõl szívesen tájékozódunk online is – 30%-unk ezt ráadásul tudatosan, bizonyos oldalak végig látogatásával teszi, de a gyûjtõoldalakon és közösségi oldalakon való keresgélést is 25-25%-ban preferáljuk. A Z generáció 44%-a az online hírek keresgélésekor elsõsorban a közösségi oldalakra támaszkodik, és teszi ezt az Y generáció 1/3-a is.

A Z-ket képernyõ elé ültetni leginkább sorozatokkal és filmekkel lehet, de a tehetségkutató- és showmûsoroknak is õk lehetnek az elsõdleges célközönségei. Rájuk jellemzõ egyébként leginkább a mûsorvisszanézés tevékenységes is.

A kutatás eredményeibõl kivehetõ, hogy a tartalomfogyasztás egyre mobilabbá válik, a fiatalok körében a zene/rádió hallgatás például kifejezetten a napi rutin, így például az utazás és a munka része. Éppen ezért a mobiltelefon és mobilinternet elõfizetések is beépültek a mindennapjainkba, ám azok keretével a legtöbben nem tudnak megfelelõen gazdálkodni.

mmonline.hu - Kanizsa