A Hévízi-tó körüli leromlott állapotú erdõ- és gyepterületek rekonstrukciója, a nem honos fajok eltávolítása érdekében átfogó tóvédelmi program indul Hévízen és környezetében közel 662 millió forintos támogatásból - közölte a Földmûvelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelõs államtitkára.

V. Németh Zsolt jelezte: a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok megóvása az élõhelyek védelmével lehet sikeres. Erre szolgál az a mintegy 38 milliárd forint, amit a Környezet- és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) biztosít, és amelynek keretébõl 662 millió forintot kapott a Hévízi-tó az átfogó, a tágabb térségét is érintõ élõhely-rekonstrukciós programjára.     

A projekt célja, hogy az élõhelyeket a lehetõ legmagasabb természetességû szinten állítsák helyre vízkormányzással, valamint a nem honos növény- és állatfajok eltávolításával a tó szûkebb és szélesebb környezetében. A program gazdája a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI), konzorciumi partnerként pedig részt vesz benne a Hévízgyógyfürdõ és Szent András Reumakórház, Hévíz önkormányzata, valamint a Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyûjtõ Területének Környezetvédelmi Alapítvány.     

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a részletekrõl szólva elmondta: a tó mintegy 60 hektáros környezetével együtt természetvédelmi terület, de a mostani program nem kizárólag a tómedret érinti, hanem sokkal inkább a környezetét, ami a Keszthelyi-hegységtõl a Kis-Balatonig húzódó ökológiai egység része.     

A világ legnagyobb, biológiailag is aktív, természetes tõzegmedrû termáltaván és környezetében a 2020-ig tartó program keretében gyéríteni fogják a nem honos fákat és lágyszárú növényeket - mint a bálványfa, az aranyvesszõ, a piros tóalma vagy az egyiptomi kéktündérrózsa -, mert ezek betelepített vagy invazív fajok. Ugyancsak ritkítani kívánják az olyan betelepített vízi állatok egyedeit, mint az ezüstkárász vagy a márványrák, amelyek ázsiai, afrikai élõhelyekre jellemzõek, de nem a Hévízi-tóra.     

A Hévíz-Keszthelyi-láp gyepterületeinek rekonstrukcióját is megvalósítják Hévíz, Sármellék és Alsópáhok területén, de ingatlanvásárlás révén egy magánterületet is természetvédelmi kezelésbe vonnak. Felújítják a tó vízszintjét szabályozó zsilipeket, illetve mintegy tíz kilométer hosszan új tanösvényeket alakítanak ki a helyi természet és az élõvilág bemutatására.     

A fürdõkórház területén lombkorona-figyelõ állomást létesítenek, a Hévízi-csatornánál pedig vízi túrákhoz szükséges infrastruktúrát is kialakítanak - sorolta a nemzeti park igazgatója.     

Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdõ és Szent András Reumakórház fõigazgatója emlékeztetett arra, hogy a kórház hosszú évek óta mûködteti azt a monitoringrendszert, amely folyamatosan nyomon követi nem csak a tó, de a figyelõkutak vízminõségét is. A tó védelme szempontjából az elõrelépéshez azonban szükséges a mostani fejlesztés, a közvetlen és a távolabbi környezet rehabilitációja.     

Manninger Jenõ, a térség országgyûlési képviselõje (Fidesz), Zala megye fejlesztési biztosa elmondta: a hévízi tóvédelmi projekt része a kormány által jóváhagyott Balaton programnak is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország egyik legértékesebb kincse a Hévízi-tó természeti és turisztikai értelemben egyaránt.     

Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a város önkormányzata 15-20 éve indította el a tóvédelmi programját, az éves költségvetésébõl minden évben áldoz természet- és környezetvédelmi feladatokra. A Hévízi-tó és az arra épülõ gyógyászat ugyanis az alapja a város sikereinek, enélkül egyszerûen nem létezne a turizmus - szögezte le a polgármester.

MTI - Kanizsa