Nem csak a dél-zalai város járásbíróságának alagsora és pincerésze, de homlokzati nyílászárói is megújulnak idén tavasszal. A modern ablakokat úgy szerelik be a régiek helyére, hogy az szinte észrevehetetlen lesz a laikus szemlélõdõnek, ugyanis szigorú mûemlékvédelmi és esztétikai szabályokat kell betartani a csere során. Ez a szinte „láthatatlan” beruházás 21 millió forintba került. A nyílászárócserérõl, és a járásbíróságon a közelmúltban lezajlott egyéb beruházásokról dr. Hajdu Ildikót, a bíróság elnökét kérdeztem. – 2016-ban nem csak az alagsori részünk vízszigetelésének megoldására pályáztunk az Országos Bírósági Hivatalnál, hanem úgy gondoltuk, hogy az ablakcsere is legalább oly égetõ feladat, hiszen idestova 80 éves nyílászárókról beszélünk.

Hadd szakítsam itt félbe egy pillanatra a gondolatmenetét. Alagsori felújítás, vizesblokkok cseréje, vízszigetelés, nyílászáró cserék, pályázatokra jelentkezés: egy modern, 21. századi bírósági vezetõ kénytelen „magára aggatni” egyfajta menedzsmenti szemléletet is?

– Azt hiszem, hogy igen. A bírósági vezetõnek, a klasszikus elnöki teendõk ellátása mellett – igazodva a modern kor igényeihez – figyelni, keresni kell azokat a lehetõségeket, amelyekkel szebbé, jobbá, újabbá varázsolhatja az általa vezetett bíróságot, mint munkahelyet, és mint az államhatalom egy fontos épületét is. Nem meglepõ ez, hiszen ezek között a falak között töltjük az életünk nagy részét – magyarázta dr. Hajdu Ildikó, a Nagykanizsai Járásbíróság elnöke. – Nos, ismét sikerült a nyílászárók cseréjére vonatkozó pályázatunk támogatására megnyerni a Zalaegerszegi Törvényszéket. Hiszen õk is minden adandó pályázati lehetõséget kihasználnak a zalaegerszegi, majd 300 éves épület megújítására. Ennek keretében került sora közelmúltban ott is egy nyílászáró cserére. A törvényszéki beruházás nagyszerûen sikerült, és ezért is tekintettünk bizakodással a Nagykanizsai Járásbíróság ablakainak cseréje elé, hiszen ugyanaza szakember-gárda nyerte a kivitelezést nálunk is közbeszerzés keretében.

Milyen lehetõség volt az, amelyre sikerrel pályázott a Nagykanizsai Járásbíróság?

– Az alagsor vízszigetelése és felújítása a Wagner Gyula terv keretei között valósulhatott meg. A nyílászárók cseréjét az Országos Bírósági Hivatal által kiírt, másik neves építész nevével fémjelzett – Jablonszky Ferenc – program nyertes pályázata tette lehetõvé: 21 millió forintot nyertünk el erre a célra – avatott be a részletekbe a járásbíróság elnöke. – Itt rögtön szeretném kiemelni a nagykanizsai önkormányzat nagyon pozitív hozzáállását a pályázatainkhoz, hiszen közösen használt épületrõl lévén szó, az õ tulajdonosi hozzájárulásukra is szükség volt a felújításokhoz. Az ablakcsere talán õket – látvány szempontjából mindenképpen – jobban érintette. Az épület helyi védelem alatt áll, ezért az Erzsébet tér felõli oldalon csak és kizárólag olyan jellegû modernizálást lehet végrehajtani, amely az eredeti városképet nem bontja meg. Az új ablakok méretükben, színárnyalatukban, osztottságukban a régivel teljesen megegyezõek. Tudomásom szerint az önkormányzat belátható idõn belül szintén ki fogja cserélni az elöregedett nyílászáróit, hiszen az energetikai és költségtakarékossági szempontok egyértelmûen ezt követelik tõlük is. Visszatérve a bíróság homlokzati részéhez: nem kevesebb, mint 43 nyílászáró, azaz a járásbíróság által használt épületrész összes ablakának a cseréjérõl van szó. A megvalósításig számos munkaórát töltöttünk el a kanizsai fõépítész úrral annak véglegesítésén fáradozva, hogy ez a felemás csere – vagyis a bírósági rész megújítása, az önkormányzati ablakok cseréje nélkül – esztétikailag tökéletesen sikerülhessen.

Sikerült is azt hiszem, ugyanis ha külön nem hívják fel rá a figyelmem, nekem fel sem tûnt volna, hogy a földszinti tárgyalótermekablakait már ki is cserélték.

– Ez volt a cél tulajdonképpen: a külsõ, esztétikai megjelenés változatlanul hagyása melletti csere, amelyre viszont nagyon is szükség volt, hiszen többségében fém, illetve sok évtizedes, rendkívül elhasználódott fa ablakkeretekrõl volt szó. Rendkívül precíznek nevezném a beépítés folyamatát, mind a munkavégzés ütemezését, mind pedig azt a szakmunkát tekintve, hogy minden egyes ablakkeretet külön méretezve, és külön legyártva készítettek el és építettek aztán be a helyére. Nem mûanyag, hanem fa nyílászárókról van szó, éppen az elõbb említett korhû, mûemlék jelleg megõrzése miatt – sorolta dr. Hajdu Ildikó. – A teljes cserét megelõzõen egy úgynevezett próbaablakot épített be a kivitelezõ, egy olyan helyiségünkben, amelyen csak egy ablak van. Így ténylegesen, úgymond élesben is lemérhettük, hogy mit is jelent a modern technika: mind a hõ-, mind pedig a hangszigetelés tekintetében bámulatos változást hozott az új nyílászáró.

Mint azt megtudtam, a tervek szerint május végére befejezõdhet a nyílászárók teljes cseréje. Nos, ha valaki azt hinné, hogy ezzel véget értek a kanizsai járásbíróság felújítási munkálatai, az bizony téved: energetikai szempontok miatt dr. Hajdu Ildikó kezdeményezte a lámpatestek cseréjét is.

– Egyrészt az összes, mennyezeti lámpatest úgynevezett ledes, azaz energiatakarékos fényforrásra lett kicserélve, másrészt a kollegáim íróasztalai is egy-egy esztétikus és modern, energiatakarékos fényforrású asztali lámpával gazdagodtak. Ez a beruházásunk is az energetikai korszerûsítés jegyében zajlott, további másfél millió forint értékben – árulta el a számadatokat a bírósági vezetõ. – És tovább is tudom folytatni a felújítások felsorolását, hiszen a tavalyi évben, a Jablonszky Ferenc program második fázisának a keretében nyílt lehetõségünk a munkakörnyezet további javítására. Ha már Wagnert megemlítettem, akkor engedjen meg Jablonszkyról is egy gondolatot: õ szintén egy híres építész volt, aki számos járásbíróság és törvényszék épületét tervezte meg az 1900-as évek elején. Nos, ennek a Jablonszky programnak a keretében az ügyféltértõl elzárt állapotú, és kizárólag a kollégák által használt bírói folyosó került felújításra. Itt, a modernizálás keretében elsõsorban a folyosó bejárati – az épület többi helyiségétõl elválasztó – ajtói kerültek kicserélésre. Esztétikus fakerettel, fóliázott biztonsági üveggel és biztonsági zárral tettük jelen korunk követelményeinek mindenben megfelelõnek ezeket a nyílászárókat.

– Aztán a 2015-ben elmaradt, további két vizesblokkunk felújításra is sikerült pénzeszközt szereznünk, illetve a vagyonvédelmi rendszerünk cseréjére és korszerûsítésére is további 5,3 millió forintos anyagi támogatást kaptunk. Azt hiszem, szükségtelen ecsetelnem, hogy egy bíróság esetében a vagyonvédelem, ami alatt természetesen az iratok, akták védelmét is értem, illetve magának a bíróságnak a védelme mennyire fontos. Erre az utóbbi két beruházásra az Országos Bírósági Hivatal biztosított forrást a számunkra. És történt egy olyan felújítás is, amit a szükség hozott tulajdonképpen – ismertette a járásbíróságon történt további beruházásokat dr. Hajdu Ildikó. – Tavaly nyáron, az egyik épületbejárás során azt tapasztaltuk, hogy a padlásrész egy szakaszán, a tetõszerkezetben életveszélyes károsodás történt, amelyet az idõ vasfoga okozott. Ennek elhárítása, a károsodás megszüntetése nem tûrt halasztást. Az azonnali teendõkbe bevontuk az önkormányzatot is, hiszen közös tulajdonú és használatú épületrészrõl volt szó. Hála Dénes Sándor polgármester úr rugalmasságának, a tetõcsere ezen a beteg, elhasználódott részen egy hónapon belül, 2016 õszére meg is történhetett, amelyhez a Zalaegerszegi Törvényszék a saját költségvetésébõl 4,4 millió forintot biztosított.

Akkor, ha jól számolok, az elmúlt években közel 100 millió forint „érkezett” a Nagykanizsai Járásbíróság épületének modernizálására, állagmegóvásra, a munkakörülmények javítására.

– Így van, összességében már 100 millió forintos összköltségnél tartunk, amelyet az elmúlt két évben sikerült a Nagykanizsai Járásbíróságra költeni. A pályázataink sikeréhez az is hozzájárult, hogy az OBH elnökének, dr. Handó Tündének van egy eltökélt szándéka, amely a muzeális, építészeti értéket is jelentõ bírósági épületek megmentését, az utókornak való megõrzését célozza, így kiemelt figyelemmel kíséri a nagykanizsaihoz hasonló épületek sorsát – mondta meggyõzõdéssel a Nagykanizsai Járásbíróság elnöke. – Azt is megemlíteném, hogy az informatikai fejlesztések is folyamatosak a bíróságokon, hiszen milliós összegeket költünk a modernizálásra, és a technikával való „lépéstartásra”. Fontosnak tartom, hogy hosszú idõ után a bíróságok jelentõs figyelmet kaptak az anyagi lehetõségek terén, ami nélkül nehezen tudnánk teljesíteni a velünk szemben támasztott, egyre növekvõ elvárásokat.

Még egy kérdés: milyen körülmények között dolgozik ma a Nagykanizsai Járásbíróságon egy bíró?

– Azt kell, hogy mondjam, kifejezetten modern körülmények között végezheti ítélkezõ tevékenységét. Minden bíró saját, légkondicionált dolgozószobával rendelkezik, amely irodák modern, a munkavégzésükhöz szükséges, egyedi igényeik szerint kiválasztott bútorzattal és tárgyakkal vannak berendezve. Alapvetõ természetszerûség a saját számítógép és számítógépes rendszer, amellyel a naprakész, teljes jogszabályi háttér és egyéb szabályozók azonnal elérhetõk.

Mi a legégetõbb, leghamarabb megoldásra váró probléma?

– A galambok, azaz a galambriasztás megoldása. Egyrészt a városban nagyon elszaporodtak a galambok, másrészt ennek a galambállománynak egy része az Erzsébet téri járásbírósági épületét, illetve annak belsõ udvarát szemelte ki magának „életvitelszerû” ott tartózkodásra, és nem nagyon zavartatva magukat, a légkondicionáló készülékeken telepedtek meg – mosolyodott el a bíróság vezetõje. – Volt olyan eset, hogy a galambok berepültek egy-egy irodába, amelyeket aztán a kollegák nem kis küzdelem árán tudtak csak kizavarni. Állatbarát révén, természetesen az olyan riasztórendszerek felszerelésén gondolkodunk, mint amely Zalaegerszegen is telepítésre került. Ott mechanikus riasztót választottak a galambok távoltartására: vékony huzalok kifeszítésével, valamint a madarak leszállását megakadályozó tüskék felszerelésével. A másik megoldás az ultrahangos riasztórendszer, amikor egy gépezet, egy ember által nem érzékelhetõ, de a madarakat roppant módon zavaró hangtartományú sávban sugároz állandó jelet, elriasztva ezzel a galambokat. Jelenleg a legjobb módszer kiválasztásán dolgozunk.

– Illetve, mint „örök álmodozók”, ha már rendbetesszük az alagsorunkat, akkor egy irattári görgõs polcrendszert is szeretnénk kiépíttetni, a jelenlegi salgó-polcrendszer helyébe. Itt úgy tûnik, hogy ismét csak sikerül elnyernünk a Zalaegerszegi Törvényszék elnökének a támogatását. Dr. Sorok Norbert elnök úr rendre támogatja a jobbító szándékú, elõremutató javaslatainkat. A görgõs polcrendszer is ilyen, hiszen az irattári férõhelyek számában jelentene jelentõs kapacitásnövelést – zárta mondandóját dr. Hajdu Ildikó.

Dr. Papp Attila