Majd egy évszázadon keresztülszállította az utasokat a La Manche-csatorna partjától az Alpok, majd a Balkán hegyein át, egészen a Márvány-tengerig, és vissza.Budapest is állandó megállóként szerepelt a pihenõhelyek sorában. Olyan híres emberek fordultak meg rajta, mint Agatha Christie angol krimi-írónõ, Marlene Dietrich színésznõ és a tragikus sorsú Mata Hari, akit kémkedés vádjával a franciák végeztek ki az elsõ világháború idején. Utasaival és személyzetével 1891-ben még az is megtörtént, hogy elrabolták õket, és váltságdíjat követeltek értük, mikor egy Athanasos nevû görög rablóvezér a bandájával kisiklatta az expresszt. A vonat negyven évvel ezelõtt, 1977. május 22-én indult utolsó európai körútjára.

A kilencvennégy évi mûködése során természeti katasztrófák, vasútüzemi balesetek sûrûn elõfordultak az expressz útjai során. Már az elsõ úton, 1883-ban, a Dél-Kárpátokban árvíz késleltette az elõrehaladást. Néhány nappal késõbb az expressz ugyanitt földcsuszamlásba futott. Hóakadályok is többször elõfordultak, például 1929-ben, a Balkánon, Isztambul elõtt száz kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat. A nagy hideg miatt a tüzelõanyag gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. Nem kis szervezéssel, a közeli falvakban sikerült élelmiszert és fûtõanyagot beszerezni, majd az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult. Kisiklások és ütközések is végigkísérték az expressz történetét. Érdekes eset volt, amikor 1901-ben, az Orient-expressz mozdonya túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközõbakján és a falat ledöntve, a vendégek legnagyobb megdöbbenésére a vasúti étteremben állt meg.

Az expressz ötlete az USA-t kelet – nyugati irányban kettészelõ vasút sikeressége nyomán született meg. Háló és étkezõkocsikat is tartalmaztak, így a több napos utakat teljes kényelemben tölthette a módos utazóközönség.A világháborúk alatt az Orient-expressz nem üzemelt, és az évtizedek során más és más útvonalakat érintett, de a fõ célkitûzés mindvégig megmaradt: Nyugat- és Kelet-Európa, valamint a török fõváros, Isztambul közötti összeköttetést biztosítása. 1948-tól Budapesten keresztül újból közlekedett az Orient-expressz. Ettõl az évtõl közlekedett Stockholmtól Szófiáig a Balt-Orient expressz is. A második világháború utáni Orient-expressz elvesztette luxusvonat jellegét, másodosztályú kocsik is közlekedtek benne. A hidegháború évei alatt 1951 és 1955 között az expressz csak Párizs és Bécs között közlekedett, majd pedig 1977-ben továbbított utoljára közvetlen hálókocsit Párizs és Bukarest között. 1982-ben indult el a nosztalgia Orient-expresszek közlekedtetése az eredeti útvonalon keresztül.A 20. század utolsó évtizedeiben az expressz Párizstól Bukarestig, majd késõbb Budapestig közlekedett, 2001 óta pedig Bécs a végállomása. Idén egy évtizede lesz annak (2007. június 10.), hogy megnyílt a Párizs–Strasbourg közti TGV Est vasútvonal, amely idõpont óta már csak Strasbourg és Bécs között közlekedik.

Dr. Papp Attila