Március végére  45 082 milliárd forintra nõtt a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 575 milliárd forinttal több a tavaly év véginél és 3267 milliárddal az egy évvel azelõttinél. A háztartások kötelezettségei 122 milliárd forint csökkenéssel 8517 milliárd forintra estek, de 25 milliárddal meghaladták a tavaly március végit. A háztartások nettó pénzügyi vagyona így 697 milliárddal gyarapodott az elsõ negyedévben, és 3242 milliárddal az elmúlt egy év alatt - ez derül ki a háztartások pénzügyi számláinak elõzetes negyedévi adataiból, amelyek szerdától olvashatók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján.  

A vagyon növekedésébõl 349 milliárd származott a tranzakciókból, és 323 milliárd átértékelõdésbõl, döntõen elsõsorban a tulajdonosi részesedések felértékelõdésébõl származott az elsõ negyedévben. A tranzakciókat tekintve 261 milliárd forint pénzügyi megtakarítást és 88 milliárd nettó hiteltörlesztést eszközöltek a háztartások az elsõ negyedévben. Forintbetétekbõl 53 milliárdot kivettek, de 34 milliárdnyit devizabetétbe tettek be annak ellenére, hogy az elsõ negyedévben 16 milliárd forintnyi árfolyamveszteséget szenvedtek el rajtuk. A negyedév során 170 milliárdért vásároltak lakossági állampapírokat és 97 milliárd forintért kincstárjegyeket és 72 milliárdot fektettek be üzletrészek vásárlásával, amibõl 27 milliárd a tõzsdei részvényekbe ment.  Az életbiztosítási tartalékait 41 milliárd forinttal növelte a lakosság.         

Horváth András, a Takarékbank elemzõje az adatismertetés után az MTI-nek írt kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következõ idõszakban. Az elérhetõ hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközfélék felé fordulni a lakosság.     

Húsz negyedév trendjébõl egyértelmûen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz elõretörése, aminek leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyás fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetõségek bõvítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is szolgálná. A lakosság jelentõs arányban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2,5-szeresére nõtt 5 év alatt, ez a közeli jövõben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattûrõ képessége ebbe az eszközbe tereli a megtakarításokat. Az infláció visszatérésével azonban az elérhetõ reálhozam mértéke lassan negatívba fordul, így középtávon itt is a befektetési alapoknál látottakhoz hasonló felfutás, majd stagnálás várható.     

Horváth András biztató fejleményként méltatja, hogy az utóbbi három negyedévben a lakosság már aktívan veszi a tõzsdei részvényeket, így egyre inkább részt vesz a reálgazdaság finanszírozásában, illetve a BÉT teljes kapitalizációjában, több mint kétharmadot kitevõ külföldi tulajdoni arány csökkentésében. Ezzel együtt is mindössze 1,2 százalék a részvényvagyon aránya a pénzügyi megtakarítások között, ami jelentõsen elmarad a 3-4 százalékos régiós átlagtól, kiváltképp pedig a fejlett gazdaságokban tapasztalt mértékektõl. Ez visszavezethetõ a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentõs feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erõsítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevõ lakosság részvénytartását, vélekedett a Takarékbank elemzõje.

MTI - Kanizsa