A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége azt javasolja, vezessék be kötelezõ érvénnyel a szervízdíjat, vagyis a számla tartalmazzon 8-15 százalék közötti extra tételt. Mindezt azzal magyarázzák, hogy ez fehérítené a vendéglátó szakmát, a pénzt pedig bérfejlesztésre fordítanák. Az ötlet a szakmát is megosztja.

Berta Csaba, a Régimozi Étterem üzletvezetõje nem tartaná jó ötletnek a szervízdíj bevezetését az éttermekben.

- Ha egy három- vagy négycsillagos szállodában bevezetik, az más kérdés, mert ott a vendégek bizonyos százalékának ez nem jelentene gondot – fogalmaz a szakember. - Nem tudom, hogy esne azoknak a vendégeknek, akik a SZÉP-kártyán lévõ juttatást szállodában, vagy étteremben szeretnék elkölteni és azzal fizetnek, ha a számlára rátesszük még a 8-15 százalékos szervízdíjat? Egy a la carte étteremben a vendégekre nézve sem jó dolog, ha a szervízdíjat beépítjük a végösszegbe, fõleg azoknak, akik menüt fogyasztanak. Ha a szervízdíjat hozzáírjuk, nem biztos, hogy ezután is a vendégeink lesznek. Nem tartom jó ötletnek a felvetést.

Berta Csaba szerint az a vendég, aki jól érzi magát az étteremben, úgyis ad szervízdíjat, de erre kényszeríteni nem lehet azt, akinek például nem ízlett az ebéd vagy a vacsora, esetleg a kiszolgálás.

- A bérfejlesztést pedig nem ebbõl a 8-15 százalékból kellene finanszírozni, mert nem hiszem, hogy összességében olyan mértékû összeget tenne ki, amibõl ezt meg lehetne oldani. Az államnak el kellene gondolkodnia ezen, hiszen az éttermek forgalmára is nagymértékben kihathat ez az intézkedés, ha bevezetik – összegezte véleményét Berta Csaba.

Kiss József, a Kaszinó Étterem vezetõje is abban bízik, hogy nem lesz szervízdíj.

- Alacsonyak az áraink, mert ezt bírja el a piac – mondja -, és ha ráterheljük a kötelezõ 8-15 százalékot a vendégre, az mindenképpen forgalomcsökkenést eredményez, kevesebben veszik majd igénybe ezt a szolgáltatást. Kötelezõ áremelést vonna maga után, aminek a járulékai az államkasszában landolnának, s csak az járna jól, aki az áremelést kötelezõvé teszi a vállalkozóknak, és annak lesz rossz, aki a szolgáltatást elvégzi, valamint igénybe veszi.

Kiss József is úgy véli, ha a vendég elégedett, akkor ezután is megadja azt a borravalót, amit eddig szokott. Akinek pedig a napi étkezését érintené a szervízdíj, vagyis menüzni jár étterembe, nehezebb helyzetbe kerülne.

- A cafeteria rendszert is megnyirbálták, az Erzsébet utalványok forgalma gyakorlatilag nulla, szinte alig fizetnek étkezési jeggyel – folytatja az üzletvezetõ. - És az étkezésre fordítható, készpénzben kapott juttatást sem biztos, hogy a vendéglátóhelyeken melegétkezésre fogják elkölteni az emberek, inkább a fõzéshez szükséges alapanyagok veszik meg belõle. Az áfa-csökkentés hatása (27-rõl 18 százalék) nem is érezhetõ, mivel a beszerzési árak emelkednek, s még ezt is ki kéne valahogy gazdálkodni – sorolta az ágazat problémáit Kiss József.

Egy vendég, Németh László nyugdíjas pedagógus szerint megalapozatlan butaság lenne ez az intézkedés. Értelmetlennek tartja a szervízdíjat, mint mondja, valami okosabbat kellene kitalálniuk az illetékeseknek.

- A fizetésemelés, a bérek rendezése ezzel egyáltalán nem oldható meg. Egyértelmûen arról van szó, hogy a vendég fizessen többet. Sajnos elõfordulhat, hogy ezek után lesznek olyanok, akiknek meg kell fontolni, hogy egyáltalán eljárjanak-e étterembe.

Sillinger András, aki rendszeresen étteremben ebédel, kérdésünkre kérdéssel válaszol: biztos, hogy annál fog lecsapódni ez az összeg, akiknek szánjuk?

- A Balaton-parti éttermek döntõ többségében a tulajdonos teszi el a pénzt, és itt is ez lesz. Mi a garancia arra, hogy tényleg bérfejlesztésre megy, ki fogja ezt ellenõrizni és hogyan? Nyilván sehogy. A borravaló valószínûleg ezután is megmarad, mert azt a 10 százalékot továbbra is odaadja a vendég, ha elégedett. Semmi értelme sincs a szervízdíjnak, csupán pénzbeszedés lenne az egész.

Bakonyi Erzsébet

A szakmát is megosztja a szállodás szövetség javaslata, a vendégek pedig egyértelmûen elutasítják is (Illusztráció: Bakonyi Erzsébet)